Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Radtour

Gerecse nagy kör, avagy ami a Turul mögött van

Radtour · Gerecsei Tájvédelmi Körzet
Verantwortlich für diesen Inhalt
MTSZ - Partner Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A festői Bajna látványa az Őr-heggyel
    / A festői Bajna látványa az Őr-heggyel
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Somodorpuszta Szomor és Máriahalom között
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Húsvéti hangulat Máriahalom faluközpontjában
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Kilátás az Őr-hegyről Epölre és a Kősziklára
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Tatai vár ideális bringás helyszín
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Az egykori Bikolpusztán
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Reviczky-kúria Bikolpusztán
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Tatai Fényes Tanösvény
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Az Agostyáni arborétumban
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
m 500 400 300 200 100 70 60 50 40 30 20 10 km Agostyáni ökofalu, … Oktatóközpont Bányászati és Ipari Skanzen Agostyáni Arborétum Kerékpár Pont (Pince a Vén Préshez) Öreg-lyuk barlang (Bajna)

Ezen a páratlanul sokszínű kerékpártúrán először a tájegység szelídebb, kevésbé ismert dombjai között kerekezünk, majd a Gerecse szívén, Tardoson át Tatára bringázunk. Olyan látványosságokat érintünk, mint az Ördöglovas kastélya Bajnán, Bikolpuszta már-már Erdélyt idéző környezete, vagy az Agostyáni „ökofalu”. Tardos, a Gerecse szíve felé megjárjuk az ország egyik legszebb erdei útját, ahol egy lombkorona tanösvényen adhatjuk át magunkat a gerecsei erdők hangulatának. Az Agostyáni arborétum és végül Tata látnivalói koronázzák meg a túrát.

schwer
77,3 km
6:00 h
963 hm
1004 hm

Rockenbauer Pál a Másfél millió lépés című filmsorozatban kissé értetlenül beszél az „ismeretlen Gerecséről”, amelyet a tatabányai turistákon kívül szinte senki nem jár. A Gerecse központibb elhelyezkedésű, Tardos, Vértestolna és Tatabánya körül húzódó, látványos sasbérceit ma már talán többen járják, de a közismert, óriási Turul szobor mögé még ma is kevesen pillantanak. Mi pont ezt tesszük!

A túra első felében megismerjük a mészkőrögök között és „mögött” meghúzódó, szelídebb domborzatú tájat és a benne megbújó kedves, hagyományőrző, sok esetben sváb falvakat (pl. Tarján). Megjárjuk a Gerecse valóban ismeretlen keleti oldalát (Gyermely, Szomor, Máriahalom, Epöl), ahol még egy látványos barlangot is útba ejthetünk, majd elsuhanunk a legendás Ördöglovas kastélya mellett Bajnán.

Pusztamaróton és Bikolpusztán megismerjük a puszták letűnt világát, a Kis-Gerecse mellett el-, Tardoson pedig áthaladva felfedezzük a híres piszkei „vörös márvány” hazáját. Tardos mellett egy lombkorona sétányon, Agostyán mellett pedig a híres arborétumban csodálhatjuk meg a pompás gerecsei erdőket. Végül az agostyáni „ökofaluban” egy igazi időutazást tehetünk a múltba (és remélhetőleg egy élhetőbb jövőbe). A túrát Tata látnivalókban bővelkedő városában zárjuk.

Autorentipp

  • A táv egyetlen nap alatt is teljesíthető, de elsősorban Tata rendkívül gazdag látnivalóinak megismerése érdekében érdemes két napra szervezni a túrát. Akár Tardoson szállunk meg, akár az út legvégén, Tatán, az első nap mindenképpen inkább a tekerésről szól, míg a második nap átadhatjuk magunkat a Gerecséhez is szorosan kapcsolódó, országos szintű látnivalók megismerésének (Agostyán, Tata).
  • A látnivalók gazdagsága miatt késő tavasztól őszig ajánljuk a túrát.
outdooractive.com User
Autor
Ferenc Szigeti
Aktualisierung: 30.03.2020

Schwierigkeit
schwer
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
400 m
Tiefster Punkt
129 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Közutakon haladva mindig tartsuk be a KRESZ előírásait, és közlekedjünk fokozott figyelemmel, még akkor is, ha zömében alsórendű utakon haladunk!
  • A túra egy része erdészeti magánutakon halad, ahol elvileg az autóforgalom tilos, de erdészeti járművek (hirtelen) felbukkanására mindig számíthatunk!

Ausrüstung

  • A túra bejárására mindenképpen hegyi- vagy túrakerékpárt vigyünk magunkkal, mert Pusztamarótra csak kavicsos út vezet!
  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak, és ne hagyjuk otthon a lakatot sem, hogy a látnivalókat közelebbről is megnézhessük!  
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • Sok helyütt lesz lehetőségünk 40 km/h felett gurulni, ahol a sisak viselete a KRESZ szerint kötelező, de ez egyébként is erősen ajánlott a túra egésze során! 
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
  • Habár az út során több helyütt van lehetőség élelemhez és vízhez jutni, ugyanakkor hosszabb szakaszokon nem érintünk települést, így érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nagy nyári melegben.
  • A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Weitere Infos und Links

A túra során érintett látnivalók internetes elérhetősége:

Start

Alsógalla vasútállomás (Tatabánya) (169 m)
Koordinaten:
Geographisch
47.563056, 18.424093
UTM
34T 306237 5270953

Ziel

Tata, Öreg-tó

Wegbeschreibung

Itiner :

  • Alsógalla vasútállomást az Aradi utcán hagyjuk el, majd egyenesen haladunk tovább a Cementgyári úton és a Tarjáni úton.  Ez utóbbi az 1-es utat keresztezve már kivezet a településről.
  • Szép, erdei úton érkezünk meg Tarjánba.
  • Tarján központjában Gyermely felé fordulunk a közúton.
  • Gyermelyt (kitérő lehetősége Gyarmatpusztára) követően Szomor, Máriahalom és Epöl érintésével érkezünk meg Bajnára, de Epölről gyalogos kitérőt tehetünk az Öreg-lyukhoz és az Őr-hegyre.
  • Bajnáról Bajót felé indulunk el a közúton, majd a közúti táblával jelölt helyen a kavicsos útra térünk Pusztamarót irányába.
  • Pusztamaróton a széles, kavicsos úton tekerünk át, amely a Vízválasztó érintésével kel át a Nagy-Gerecse tömbjének túlsó oldalára.
  • A Vízválasztótól már erdészeti betonúton ereszkedünk le hosszan Bikolpusztára, ahol balra fordulunk Tardos irányába a közúton.
  • Heprifalvánál kitérőt tehetünk a Vörös hídnál található lombkorona sétányhoz
  • Tardos központjában először Vértestolna felé, majd a falu szélén Tata felé fordulunk.
  • Tardosról kiérve ismét Tata felé fordulunk, s elhaladunk az Agostyáni arborétum, majd az ökofalu mellett, így érünk Agostyánba.
  • Agostyánról Tatára tekerünk, az Agostyáni út szinte az Öreg-tó partjáig vezet bennünket (az utca legvége egyirányúvá válik, itt érdemes a járdán tolva átkelni az 1-es úton, majd az 1-es út túloldalán, kicsit jobb kéz felé induló Bartók Béla utcán legurulni a tóhoz), ahonnan meglátogathatjuk a városon belüli helyszíneket, de vonattal visszatérve Tatabányára kitérőt tehetünk a Szabadtéri Bányászati Múzeumhoz is.

A túra részletes leírása:

Tatabányáról Bajnáig a Gerecse kevésbé ismert dombjai között

A Tatai-árok és a Duna völgye között elhelyezkedő Gerecse jellegzetes, szétszabdalt röghegység. Az egyes rögök azonban kis terjedelműek, ezért a karsztos képződmények méreteikben elmaradnak más hegységeink (pl. Bükk, Budai-hegység, Gömör-Tornai-karszt) hasonló képződményeitől. A hegység a nevét egyrészt a morva „grics” (hegy, meredély) szóból, másrészt viszont a kerecsensólyom nevéből származtatják (a hegység titkos szegleteiben ma is fészkel ez a pompás madár).

Az ipari múltjáról és vasalt útjairól ismert Tatabányán kezdjük meg túránkat. A bánhidai csata emlékére 1907-ben állított Turul - Európa legnagyobb fémből készült madara - alatt elterülő iparvárossal ne legyünk előítéletesek, különösen, ha a Gerecsét kívánjuk megismerni! Kevesen tudják például, hogy az egykoron az egyik legszennyezettebb hazai településnek számító város hazánkban elsőként, már 2007 óta klímabarát település!

A látnivalók tekintetében persze szűkebb a paletta, mint Tatán, de az alsógallai vasútállomástól nem is messze található Szabadtéri Bányászati Múzeum, vagy más néven ipari skanzen nem csupán a tágabb környéket gazdaggá tevő ásványkincsekről nyújt tájékoztatást, de egy fontos történelmi korról is pontos képet ad. Ha tehetjük, a túra legelején, vagy talán inkább a legvégén iktassuk be a programba ezt a méltatlanul ismeretlen kiállítást, ahol több érdekesség mellett két korhű – egy 1920-30-as és egy 1960-70-es évekbeli – osztálytermet is megtekinthetünk.

A térség földtani felépítésének köszönhetően Tatabányát elhagyva kaptató vár ránk, majd Tarján felé lankásabbá válik a terep. Tarjánban a lakosság harmada ápolja német nemzetiségi hagyományait. A faluban átkarikázva ez talán kevésbé szembetűnő, de éppen a Gyermely felé vezető úton találjuk az Öreg Favágó Bajorországot idéző éttermét, ahova legalább egy kávéra érdemes betérni!

Ezt követően nyakunkba vesszük a Gerecse dombjait, s Gyermely előtt rögtön nevezetes és különleges helyszín mellett haladunk el (kb. 1 km-es kitérő): az egykor önálló Gyarmatpuszta vadaskertjében egy 19. században épített vadászkastély és egy gyönyörű kápolna áll, ahol nem mellesleg a Gerecse legismertebb történelmi alakját, Sándor Móricot, az „ördöglovast”, és kedvenc lovát temették. De Gyarmatpuszta másról is nevezetes, egyike volt ugyanis a Kádár János által 1964-ben létrehozott, zártkörű Egyetértés Vadásztársaság által használt ún. elsődleges vadvédelmi területeknek.

Gyermelyt elhagyva Szomor, Máriahalom és Epöl környékén érdemes átadni magunkat a kerékpározás élvezetének. Az alsóbbrendű utakon sok autó nem fog zavarni bennünket, így gyönyörködhetünk a környező, vadregényes dombok látványában, a falvakban pedig még találunk egy-egy szép, hagyományos házat és pincét. 

Az Öreg-lyuk és az ördöglovas kastélya

Ha ránézünk a Gerecse turistatérképére, rögtön szembetűnik, hogy Bajna tágabb környezetében, Héregtől Bajnán át Zsámbékig igazából nincs egyetlen turistaút sem. Pontosabban, szinte égeti a természetjáró szemünket az az egy szem Z▲ jelzés, amely Epöl Bajna felé eső szélétől kanyarog fel az Őr-hegy 347 méter magas bércére, érintve a talán ezért is kevésbé ismert, a Gerecse látványos barlangjai mellett (Jankovich-barlang Bajót mellett, Szelim-barlang) mindenképpen méltatlanul háttérbe szorult Öreg-lyuk tátongó üregét. Mivel a turistaút nem hosszú (1,3 km és 172 m emelkedő a tetőig, a barlang pedig mindössze 500 méterre van a közúttól), ezért mindenképpen érdemes lelakatolni bringáinkat, és meghódítani ezt a különleges csúcsot, de a barlangot mindenképpen.

Az Öreg-lyuk széles szájú bejáratához pár méteres, egyértelműen jelzett kitérő vezet a turistaútról. A tekintélyes méretű barlangnyílás mögött egyenletes lejtéssel vezet a mélybe a tágas, széles folyosó. Mivel a barlangnak csak egy bejárata van, és a folyosó lejt, ezért a hideg levegő látványosan beszorul a járatba, ezért nyáron a hőmérsékletkülönbség ezen a pár tíz méteren is jelentős (és kellemes). Érdemes felkapaszkodni a csúcsra is, ahonnan szép panoráma tárul elénk a Gerecse központi tömbjére, meg a környező, kevésbé ismert sasbércekre, bár a kilátást egyre jobban takarja az ég felé nyújtózkodó vegetáció.

A hegy alatt fekvő, festői Bajna a Sándor–Metternich-kastélyról nevezetes, amely a 19. század harmincas éveiben az „ördöglovasként” ismert Sándor Móric gróf lakhelye volt. „Akinek tanulni kell a lovaglást, az soha nem fogja megtanulni” – mondta állítólag a magyar főúr, császári és királyi kamarás, Bajna, Bia és Both uradalmak örökös ura, amikor már felnőtt korában egyszer csak lóra szállt mindenféle előképzettség nélkül. A különc gróf meg sem állt az európai hírnévig, az ördöglovas legendája ugyanis Londonig ért, életútja pedig egyértelmű történelmi kalandfilmért kiált. Tényleg érdemes utánajárni és megismeri e különös gróf szeszélyeit és történelmi gondolatait (az „Ördöglovas” bajnai, nem mellesleg Hild József, neves klasszicista építészünk által tervezett kastélya a tervek szerint 2020-ban nyitja meg újra kapuit, benne az ördöglovas életét is bemutató kiállítással). 

Hegyi puszták népe

Bajnát elhagyva gyönyörű úton tekerünk a Duna felé, balra a Nagy-Gerecse tekintélyes tömbje látható, jobb kéz felől már a Pilis körvonalazódik, de érdemes néha hátra is tekinteni a festői Bajna irányába. A közútról a jelölt helyen ráfordulunk a kavicsos útra, hogy felkapaszkodjunk Pusztamarótra.

A mára már üdülőterületté, táborrá átváltozott Pusztamarót neve egy sajátos településformára utal. A puszták önálló települések külterületi lakott helyei voltak egykoron, mezőgazdasági jelleggel. Legtöbbjük az Alföldön jött létre, de kisebb számban hegységeinkben is megtalálhatóak voltak (a Gerecsében, köszönhetően a változatos felszínnek, több is található belőlük). Ezek általában uradalmak részét képezték, lakosságuk néhány tucat lelket tett ki, akik túlnyomó része ún. mezőgazdasági cseléd volt. A telepek cselédlakásokból, istállókból, javítóműhelyekből, fűrészüzemből, egyéb gazdasági épületekből álltak, a jelentősebbeken urasági kúria vagy kastély is épült. A hegyi pusztákon az állattartás dominált (elsősorban juh, szarvasmarha, ló), a növénytermesztés rendszerint gyümölcsösökre (alma, szilva, stb.), házi kertekre, és a takarmány megtermelésére korlátozódott.

Emellett általában vadászterület-, erdőgazdaság központi szerepkörrel bírtak, a nagyobbakhoz pedig még keskeny nyomtávú vasút is épült. A szocializmus évtizedeiben ezek elnéptelenedtek, a Másfél millió lépés Magyarországon forgatócsoportja is már csak néhány fős lakosságot és omladozó épületeket talált Pusztamaróton. Napjainkban a „szerencsésebb” hegyi puszták üdülőterületté, szállóvá alakultak, esetleg egy-egy épületben turista-, kulcsosház vagy erdészház működik. De legtöbbjük ma már funkció nélkül az enyészetre vár, csak pusztuló házak, és a temető őrzi a dolgos múlt emlékét.

Pusztamarót azon kevesek közé tartozik, amelynek sikerült - részben - megújulnia: az épületek egy részét ma is használják, s a hegység egyik forgalmas turistaközpontjává vált. Működik az egykori úttörőtábor, az egyik majorsági épületben fogadót alakítottak ki, van forrás, büfé, illetve a tágas réten kiépített pihenőhelyek biztosítják a kényelmet. A régi temető mellé történelmi emlékhelyet emeltek, ami az 1526 szeptember 15-i tragikus eseménynek állít mementót. A törökök elől itt elsáncolt környékbeli lakosság és a sok menekült 3 napig tudott ellenállni a túlerőnek. Az ostrom során és az azután történt öldöklésben források szerint 25 ezer ember vesztette életét.

A Gerecse szívében

Az eddig is követett kavicsos, autóval is járt út először a Vízválasztóra vezet fel bennünket – eddig lehet bejönni autóval Pusztamarót felől. Innen szerencsére egyre jobb minőségű erdészeti aszfaltúton haladunk, sőt, egyre inkább suhanunk lefele. Jobb kéz felől találjuk az egykori Pisznice bányát, ahol már a rómaiak is bányászták a Gerecse „aranyát”, a „vörös márványt”. Tölgyhát, Vöröshíd, Pisznice, Kis-Gerecse, Bányahegy - utóbbit kivéve már a legtöbb helyen megszűnt a gerecsei „vörös márvány” bányászata. Valójában persze nem márványról, hanem vörös mészkőről van szó, amely kiváló fényezhetősége miatt kapta a „márvány” elnevezést.

Ez a jura időszaki kemény, de jól megmunkálható mészkő számos középület falait, járófelületeit díszíti hazánkban. Számos pesti bérház, a visegrádi királyi palota, az esztergomi Bakócz-kápolna mellett többek között a krakkói Wavelben is számlálgathatjuk benne a sokak által csigáknak hitt lábasfejűek maradványait. Az inkább a polippal rokon mészvázú lábasfejűek, az ammoniteszek kőbelei olykor tömegével fordulnak elő ugyanis a jura mészkövekben. A Másfél millió lépés Magyarországon című sorozatban is részletesen bemutatott Pisznicén már évtizedek óta nem bányásszák a vörös mészkövet, a ritka növény- és állatfajoknak menedéket adó bányaudvar fokozottan védett terület, amely csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Miután az erdészeti útról kiérünk a Tardos-Süttő közútra, s azon balra fordulunk Tardos felé, érdemes rácsodálkozni az egykori Bikolpuszta maradványaira az út mentén jobbra található információs tábla mellett. A török időben kipusztult Bikolpuszta egykori helyén ma különleges, az uradalomhoz köthető sírokat találunk. Egy kicsit fentebbről pedig jól rálátunk a szelíd dombok között elhelyezkedő, klasszicizáló, késő-barokk kúriára is, amelyet az 1760-as években épített a Nedeczky család. A kúria látképe a mögötte tornyosuló erdőrengeteggel megkapó látvány, leginkább Erdélyre emlékezteti az embert.

Tardosra, a Gerecse és a „vörös márvány” központjába gyönyörű erdei úton tekerünk.  A térképen Heprifalvaként jelölt helyen rövid kitérőt tehetünk a 2019 őszén átadott lombkorona sétányhoz. A Vörös hídnál található egykori kőfejtő területén kialakított, kör alakú, 44 m átmérőjű és 105 m hosszúságú sétány legnagyobb magassága 11 méter a talajszinttől. Ezen a helyen valóban átadhatjuk magunkat az erdő csodálatának!

Tardos előtt találjuk a Malomvölgyi Szabadidőparkot, amely szintén ideális helyszíne lehet egy pihenőnek. A vörös „márványt” ma már csak Tardoson, a Bánya-hegyen bányásszák. Ezért ahogy a környéken mindenhol vöröses kavicsokra, sziklákra bukkanunk, ebben a községben úton-útfélen a dekoratív kővel találkozunk, járdán, kerítésen, falutáblán egyaránt. Tardos központjában először Vértestolna felé, majd a falu szélén Tata felé fordulunk.

Agostyán: arborétum és ökofalu

A tatai útra vezető kapaszkodót megmászván jobbra térünk, s innentől lényegében Tatáig gurulhatunk. Pontosabban gurulhatnánk, ha nem lenne az úton két különleges látnivaló is, ahol feltétlenül érdemes megállni. Az első az arborétum, melyet egyesek a Gerecse gyöngyszemének is neveznek. A 30,5 hektáros arborétum létrejötte részben az Eszterházy-családhoz köthető, amely 1912-ben a különleges mikroklímájú területre vörösfenyőt telepített – ezek ma az arborétum legidősebb fái. Később ezen alapulva alakították ki a ma is látható arborétumot - ékességeinek azóta is a különböző tűlevelűek számítanak.

Az előzetes bejelentkezéssel látogatható „ökofalu” igazából a Természetes Életmód Alapítvány bemutató területe és oktatóközpontja. A humánökológiai alapelvekre építő központban egy önfenntartó gazdaságot, szelíd energia tanösvényt, emlékerdőt és egy egyedülálló, történeti ökológiai központot találunk, természetesen varázslatos erdei környezetben. Ez utóbbi egy épülő középkori település, melynek alapját a közeli Baj községhez tartozó Öreg-Kovács-hegyen történt ásatások adják. A központban környezeti neveléssel foglalkozó programokat, táborokat is szerveznek.

Tata, a vizek városa

Tatán rengeteg természeti- és kulturális látnivaló vár bennünket, itt most csak a tágabb földrajzi környezethez kapcsolódó természeti érdekességeket emeljük ki. A Gerecse és Vértes mészkővidéke között fekvő város földrajzi elhelyezkedéséből adódó legfőbb attrakciójának a karsztforrások számítanak. A vízben álló varázslatos erdő felett kanyargó Fényes Forrás tanösvény kihagyhatatlan látnivaló, hiszen a „Vizek Városában” éppen itt, a Fényesen törtek fel egykoron a legnagyobb hozamú karsztforrások, amelyek azonban a környék szénbányászata (pontosabban a mélyművelésű szénbányák fokozott vízkiemelése) miatt a szocializmus évtizedeiben kiapadtak.

Ebben az időszakban a szintén híres hévízi, tapolcai és budai karsztforrások hozama is csökkent, de az ökológiai katasztrófa legnagyobb vesztese minden bizonnyal Tata volt. A bányászat megszűntével a kétezres évek elején ismét elkezdtek működni a források, s a különleges tanösvény segítségével ma már szájtátva barangolhatjuk be az ország egyik legkülönlegesebb élőhelyét, a kristálytiszta vízzel táplált láperdőt.

A tatai forrásokat nemcsak az ókori rómaiak tartották kimerülhetetlennek, a 19. század végén felmérés készült, hogyan lehetne Budapest ivóvíz ellátását Tatáról biztosítani – a mennyiséggel nem is volt gond, ellenben a feltörő 20-22 °C fokos víz nem hűlt volna le kellő mértékben a Budapestig kiépítendő csőrendszerben. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy az egykori vízhozam a főváros mai lakosságnak is elegendő lenne!)

Az Által-ér mesterségesen felduzzasztott vízfelülete, a híres Öreg-tó szintén kiváló kerékpáros terep. A tavat kerülő, a tó lakatlan oldalán csendes parkerdőben vezető (részben föld-) út mintegy 7 km hosszú, ráadásul a tóparton ökoturisztikai központot találunk. Tata harmadik nagyobb tava, a Cseke-tó megint egy másik világ, elsősorban a mellette található Angolkert miatt, amelyet a 18. század végén építettek az itt feltörő karsztforrások körül - ezek szintén az elmúlt években kezdtek magukhoz térni. A gyönyörű kertben találunk copf stílusú kiskastélyt, a kert romantikus és szentimentális jellegének hangsúlyozására épült török mecsetet, de grottát, azaz műbarlangot és műromokat is.

Egyszóval Tatát nagyon érdemes megismerni, s erre célszerű egy külön napot szánni, így kényelmesen visszatérhetünk a kiindulópontunkhoz közeli tatabányai Szabadtéri Bányászati Múzeumhoz is.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A túra kiindulópontja Alsógalla vasútállomás (Tatabánya), amelyet a Budapest és Győr között közlekedő vonatokkal érünk el.

Anfahrt

  • A túra a vasútállomástól indul.

Parken

  • Amennyiben autóval érkezünk Tatabányára, a vasútállomás mellett a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk. A túra végpontjából, Tatáról könnyen, közvetlen járattal visszajuthatunk Tatabányára vonattal.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

A Gerecse turistatérképe


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Schwierigkeit
schwer
Strecke
77,3 km
Dauer
6:00h
Aufstieg
963 hm
Abstieg
1004 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Streckentour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Neuer Punkt
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
Höchster Punkt
 Hm
Tiefster Punkt
 Hm
Höhenprofil anzeigen Höhenprofil verbergen
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.