Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Radtour

Borvidékről iparvidékre a Gerecse lankáin

· 1 Bewertung · Radtour · Budapest und Umgebung
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Biatorbágyon az első pár méteren látszik, hogy rendezett kis település
    / Biatorbágyon az első pár méteren látszik, hogy rendezett kis település
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A régi biatorbágyi vasútállomás ma faluház
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A biatorbágyi viadukt az egyik legmenőbb közlekedéstörténeti műemlék hazánkban
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Biatorbágyot a Füzes-patak szeli ketté
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Etyek, Körpince
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A botpusztai kápolna a XV. század óta áll mai formájában a dombháton
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gurulás a bicskei Galagonyás-dűlőn
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hangulatos présház a bicskei pincesoron
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bringasztráda Bicske határában
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy Károly-féle mauzóleum romja egy kis kastélyra emlékeztet
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csabdi romtemplom felülről
    Foto: Veszelovszki Zsolt, funiQ.hu
  • / A Tarjáni-horgásztó hátterében a Gerecse kéklik
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Víkendházak a Tarjáni-horgásztó partján
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gerecse Kapuja Látogatóközpont
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tatabánya felett őrködő Turul
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bányászati és Ipari Skanzenben mindent megtudhatsz a Tatabánya környéki szénbányászatról
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 35 30 25 20 15 10 5 mi

Kicsi csalást elrejtettünk a címben: Biatorbágy valóban az Etyeki Hegyközség legészakabbi települése, azonban Tatabánya korántsem az az iparváros, amilyennek talán sokan gondolják, bár a bányász múlt öröksége azért sokfelé felfedezhető. A két eltérő karakterű vidék között pedig a Gerecse dimbes-dombos vidékén kanyarog az útvonal.
mittel
63,3 km
5:00 h
693 hm
729 hm
Kevés olyan útvonalat lehet találni hazánkban, ami közel van a fővároshoz, mégis szinte teljes hosszában kis forgalmú utakon vezet; ahol legfiatalabb borvidékünk kevéssé ismert szegleteit ismerhetjük meg; ahol a Bécsbe vezető autópálya mellett egy csillagvizsgáló romjait fedezhetjük fel; ahol a Gerecse tömbjét egy kedves kis horgásztó mellől pillanthatod meg először; ahol szinte észrevétlenül gyűjhetsz szintet a dombok között; ahol az ország egyik legmenőbb kerékpárútját is kipróbálhatod; és ahol egy egész térség egy évszázadnyi ipari múltjával ismerkedhetsz meg a túra végén.

Autorentipp

  • A biatorbágyi viadukton gurulást semmiképp ne hagyd ki – egyrészt a kilátás miatt, másrészt mert hasonló műtárgyon legközelebb Ausztriában tekerhetsz!
  • Tatabányán a bányász múlt leginkább a Bányászati és Ipari Skanzenben ismerhető meg, megéri a kis kitérőt a városon belül.
  • Ha rövidebb túrát szeretnél tenni, Bicskéről is indulhatsz; ha viszont több kilométerre vágysz, Tarjántól Tatán át is megközelítheted Tatabányát – esetleg továbbindulhatsz a megyeszékhelyről Oroszlány felé.
  • Biatorbágyon aluljárón tudod elhagyni az állomást, Tatabányán felüljáróról tudod megközelíteni a peronokat.
outdooractive.com User
Autor
Tamás Abelovszky
Aktualisierung: 17.07.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
312 m
Tiefster Punkt
124 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Biatorbágy és Etyek, illetve Tarján és Tatabánya között az útvonal többi részénél nagyobb forgalomra készülj!
  • Az 1-es számú főutat két helyen keresztezi a túra, mindkét helyen fokozott óvatossággal kelj át a nagy forgalom miatt!

Start

Biatorbágy vasútállomás (181 m)
Koordinaten:
DG
47.479475, 18.834677
GMS
47°28'46.1"N 18°50'04.8"E
UTM
34T 336861 5260721
w3w 
///lenken.drahtsieb.werkzeuge

Ziel

Tatabánya vasútállomás

Wegbeschreibung

Itiner

  • Biatorbágyon az állomás melletti körforgalomban a Centrum irányába indulj el, és gurulj végig a Dózsa György úton. A völgybe érve a STOP táblánál egyenesen folytasd az utat az Öntöde utca végéig. Előbb fordulj balra, majd rögtön jobbra (Ady Endre utca), a következő sarkon (a postánál) pedig ismét balra.
  • Az Ybl Miklós sétány egyenesen rávezet a viaduktra. A viaduktról térj vissza ugyanebben az irányban, majd az első lehetőségnél fordulj balra, a rövidke utca végén pedig ismét balra. A következő sarkon fordulj jobbra, a Szabadság útra.
  • A Szabadság úton a körforgalmat a második kijáratnál hagyd el, Sóskút (Etyek) irányába.
  • Biatorbágy határában, egy Y-elágazásban térj jobbra, Etyek felé.
  • Etyekre beérve a Temető utcán tegyünk egy kitérőt a Körpincék felé.
  • A főútra visszatérve a templom előtt elgurulva, a lejtő alján fordulj jobbra, Bicske irányába (Óvoda utca).
  • Haladj egyenesen Botpusztáig, ahol egy rövid kitérőt teszünk a templomhoz.
  • Továbbmenve egészen ennek az út a végéig fordulj balra az 1-es főúttal párhuzamos régi útra, Bicske felé. Kövesd a kerékpáros útvonal jelzéseit, míg eléred Bicske határában a Galagonyás dűlőt.
  • A bicskei pincesoron végiggurulva a dűlőút másik végén fordulj jobbra, a csillagvizsgáló irányába, majd kövesd a bringautat, míg véget nem ér. Innen egy erdei úton (PL jelzés) kell néhány száz métert haladni a romos épületig. A csillagvizsgálótól ugyanezen az úton indulj vissza, majd az első lehetőségnél térj jobbra, Tarján felé.
  • A lejtő alján fordulj jobbra, a kerékpárútra. Csabdit elérve a kerékpárútról kanyarodj ki jobbra, a falu főutcájára (Szabadság utca), majd a Malom közön fordulj ismét jobbra (Vasztély irányába). A patakon túl a gyalog- és kerékpárúton folytasd az utat a falu határáig, majd haladj tovább egyenesen Vasztély felé.
  • Egy kanyarban kell balra térned, a Tarján felé mutató kerékpáros útirányjelző táblákat követve. Innen nyílegyenesen haladj Tarjánig a kifogástalan minőségű aszfaltúton.
  • Tarjánt elérve az Y-elágazásban térj balra, majd a főutat elérve ismét balra (Rákóczi Ferenc út). A templomot elhagyva a kereszteződésben fordulj balra, Tatabánya felé. Innen a megyeszékhelyig nem kell letérned semmilyen irányba az útról.
  • Tatabánya határában az 1-es főutat keresztezve haladj tovább egyenesen a Tarjáni, majd Cementgyári úton. Egy nagyobb kereszteződésbe érve (STOP tábla) fordulj jobbra (Kormos út, majd Táncsics Mihály út).
  • A Turul emlékmű megközelítéséhez a Tolnai utcára kell jobbra fordulni (előtte 10 méterrel szerény tábla jelzi a helyes irányt). A Tolnai utca, majd folytatása, a Panoráma út vezet az emlékműhöz.
  • Tatabánya központját a Turultól a Táncsics Mihály útig visszagurulva, majd azon jobbra fordulva éred el. Ahol a főútvonal balra kanyarodik (itt tűnnek fel az első panelházak), térj jobbra, majd kövesd ezt az utat (Mártírok útja) a Fő térig – itt ismét fordulj jobbra.
  • A Komáromi útról a rendőrség nem éppen barátságos épületénél kell balra fordulni az Álmos vezér utcára, ami a vasútállomáshoz vezet.

A túra részletes leírása

A biatorbágyi vasútállomáson a vonatról leszállva nem az jut elsőre az eszébe az embernek, hogy egy borvidék csücskére érkezett. A hetvenes évek második felében épült indóház leginkább arra inspirál, hogy mielőbb kezdjük meg a túrát, így el is indulunk a település központja felé. Már az első métereken gurulva feltűnik, hogy rendezett kis városról van szó, amely korábban két falu volt: Bia és Torbágy (sőt, 1984-ig Herceghalom is ide tartozott). Agglomerációs, falusias, kertvárosias elemek keverednek a kis utcákon, ahogy a városközpont felé tartunk, sajátos hangulatot teremtve ezzel.

A mai városközpont a régi vasútállomás köré épült: 1975-1977 között helyezték át a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonalát mai nyomvonalára, így a régi indóház és a mellette fekvő vágányok területe felszabadult. A vasútállomás ma faluházként működik, de a település legismertebb látványosságát is a nyomvonaláthelyezésnek köszönheti: a funkció nélkül maradt vasúti viaduktok hazánkban egyedülálló közlekedéstörténeti emlékként ívelnek a Füzes-patak fölött. Gyalogosan, kerékpárral ráadásul át is lehet menni az északi völgyhídon, ahonnan pazar kilátás nyílik a Biatorbágyot átszelő patak völgyére, dél felé pedig a Budai-hegység Sóskútig terjeszkedő nyúlványaira. Ha valóban erre fog vezetni a Budapest-Balaton kerékpárút, az egyik legmenőbb szakasza lesz a viadukton átvezető néhány tucat méter. A völgyhídhoz kapcsolódik a legismertebb magyar vasúti merénylet is: 1931. szeptember 13-ra virradó éjszaka Matuska Szilveszter felrobbantotta a bal vágányon (a déli hídon) haladó, Bécsbe tartó gyorsvonatot, melynek mozdonya és első hat kocsija a mélybe zuhant, 22 életet követelve.

Etyek, várjál, megyek!

Biatorbágyról a városon keresztül indulunk Etyekre. A Szabadság út végén található körforgalom közepén Szentháromság-szobor áll, mellette a valószínűleg Hild József egyik korai munkájaként épült Sándor-Metternich-kastély, amelyben ma iskola működik. Egy másik főúri rezidencia, a Szily-Fáy-kastély mellett is elgurulunk (jelenleg ebben is általános iskola működik), mielőtt kiérnénk Biatorbágyról.

Az Etyekre vezető úton három kisebb dombhátat kell megmászni, miközben feltárul előttünk a dimbes-dombos táj, a távolban a Gerecsével. Etyek még egyértelműen az agglomeráció része, ennek megfelelő nagyságú forgalomra lehet számítani, míg el nem érjük a települést.

Etyek leginkább a borról ismert, méltán, hiszen az Etyek-Budai borvidék (egyik) központjának is tekinthető. Ennek megfelelően első körben érdemes letérni a Körpince felé a főútról. A rendezett pincék valóban egy kör alakú mélyedésben (talán felhagyott bányagödörben) helyezkednek el, ráadásul alkalomadtán még nyitott borospincét is találni itt, ahol helyi termelők nedűjét lehet kóstolni.

Visszatérve a főútra a Sarlós Boldogasszony templom előtt elgurulva a település közepén álló Magyar-kútra érdemes vetni egy pillantást, és elképzelni, hogy legalább egy évszázadon keresztül ide jártak a helyiek itatni az állatokat, mosni, a gyerekek fürdeni, stb. A klasszicista stílusú kút, és a vizéből létrejött Nádas-tó körül hangulatos parkban lehet kicsit megpihenni. Alig néhány méterre innen, az útkanyarulatban indul a kálvária, amelyre felmászva vethetünk egy pillantást a kútra és a felette magasodó templomra.

Etyekről északi irányban haladunk tovább, legközelebb Botpusztán érdemes egy kis kitérőt tenni egy dombháton álló kápolnához. A kis templom az egykori Bot (esetleg Botth, vagy Bod) nevű település mellett állt, amely azonban a török időkben elpusztult. A kápolna mai formáját a 15. században nyerte el, majd a 18. században tapasztották hozzá nazarénus szerzetesek a kis kolostort, ami valószínűleg ispotályként funkcionált rövid ideig (amíg II. József fel nem oszlatta a szerzetesrendeket). Botpusztán a II. világháború után szovjet laktanya működött, ez a magyarázat a kertvárosias településrész felett magasodó panelházakra.

Botpusztát elhagyva hosszú kilométereken keresztül egy gesztenyefasoron haladunk, az úttól jobbra pedig – bár ez nem látszik – Bicske szőlői húzódnak a Táborállás és Sajgó nevű dűlőkben. Bicskén a várost elkerüli a Tarján felé vezető bringaút, de a Galagonyáson, egy harmadik dűlőn átvezet, végig a bicskei pincesoron. Az 1-es főút és az M1-es autópálya közé szorult területen ma is többen borászkodnak, rendeltetésszerűen használva a présházakat, más építményeken az látszik, hogy állandóan lakják, megint mások pedig – úgy tűnik – lassú pusztulásra ítéltettek. Ezzel együtt hangulatos ez a néhány száz méter Bicske határában, ahonnan egy csillagvizsgáló felé vesszük az irányt.

Ide nekem a csillagokat!

A pincesor végén választhatunk, hogy jobbra vagy balra kanyarodva indulunk tovább Tarján felé. Aki balra tér, az a halastó melletti bringaúton fog továbbhaladni, aki inkább jobbra fordul, egy csillagvizsgálót ejthet útba. Nagyot csalódni senki nem fog, a bringautak kiváló minőségűek mindkét irányba; igaz, az obszervatórium felé vezető út pont annyira meredek, mint amilyennek az autópályáról látszik Bécs felé suhanva. A sztráda alatt átbújva egy pár száz méteres emelkedő tetején véget ér a bringaút, innen egy erdei úton (PL jelzés) érhető el – nagyjából fél perc alatt – előbb egy kis kastélyra hasonlító épület (egy mauzóleum), kicsit beljebb az erdőben pedig egy csillagvizsgáló romjaira bukkanhatunk.

A birtok, ahol járunk, egykor Nagy Károly matematikus, csillagász tulajdona volt, ráadásul egy kisebb kastély is állt itt, amely azonban a II. világháború során megsemmisült. A csillagvizsgáló torony a maga korában hazánk egyik legmodernebben felszerelt tudományos helyszíne volt, annak ellenére, hogy sosem készült el úgy, ahogy azt a csillagász megálmodta, ugyanis az 1848-49-es szabadságharcban történt szerepvállalása miatt külföldre emigrált, birtokát pedig az államra hagyta. Eredeti funkcióját többé nem töltötte be a torony, utolsó dokumentált szerepe német megfigyelőállás volt a II. világháború idején; ma életveszélyes állapotban omladozik.

Visszatérve a bringaútra szerencsére fejlődésnek is szemtanúi lehetünk: az autópályától Csabdiig igazi bringasztráda vezet, talán még Hollandiában is megirigyelnék az ilyet. A faluban megint egy rom miatt érdemes kis kitérőt tenni a falun átvezető útról: a csabdi templomrom egykor egy, a 13-14. században épült, kéttornyú templom maradványa, amelyet valaha temető vett körül.

Tarjánig a Szent László-patak völgyében haladunk tovább, azonban aki csak egy felületes pillantást vet a térképre, és a vízfolyással párhuzamosan vezető út láttán úgy gondolja, különösebb szintemelkedésben nem lesz része, bizony kellemetlen meglepetéssel nézhet szembe. Valóban a patak mentén halad az út, de folyamatosan hullámozva kicsit – igaz, nagy emelkedőkre és lejtőkre azért nem kell készülni. A Vasztély felé vezető alacsony forgalmú utat egy kanyarban hagyjuk el, ahonnan Tarjánig tükörsima aszfaltút vezet az Etyek-Tarján bringaút részeként. A Szent Jakab zarándokút, melynek végső állomása Santiago de Compostela, magyarországi célpontja, kegyhelye pedig Lébény, szintén erre halad – talán ennek köszönhető, hogy a bringás pihenők ezen a szakaszon egy kereszt, illetve kegyhely mellett találhatók. Megállásra, pihenésre mégis inkább a Tarjáni-horgásztó partját javasoljuk: az úttól balra víkendházak tucatjai sorakoznak partján, míg attól jobbra a víztükröt nádas töri meg, a lankák mögött pedig a Gerecse tömbje kéklik a távolban.

„Kis Kárpát-medencéből” a szénmedencébe

Tarjánba egy pincesor mentén gurulva érünk be (javasolt pihenőhely: a félkörívben futó pincék előtti árnyas kis liget asztal-pad kombinációi). Ahogy a település honlapja fogalmaz: „elhelyezkedése a Kárpát-medence fekvését idézi. A dimbes-dombos, patakokkal szabdalt kis medencét a Gerecse hegykoszorúja öleli át.” A lakosság harmada sváb származású (Gróf Eszterházy József telepített be 1737-ben negyven német családot a faluba), nem véletlenül van a községi honlapon külön „Sramlizenekarok” menüpont. Tarján láthatóan a „kis Kárpát-medence” központja, a főút mellett mindent lehet kapni a különböző kisebb-nagyobb üzletekben, és még egy bajor fogadókra hajazó étteremmel is büszkélkedhet a falu.

Tarjánból még pont egy tucatnyi kilométert kell megtenni Komárom-Esztergom megye székhelyéig – előbb egy emelkedőn, majd egy hosszú, kanyargós lejtőn érjük el Tatabánya határát. A mai Tatabánya eredetileg négy különálló településből – Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya – állt, a községeket 1947-ben egyesítették. A 19. század végéig a helyiek életét elsősorban a mezőgazdaság határozta meg, azonban a környékbeli szénvagyon felfedezése fenekestül forgatta fel a világot a Gerecse lábánál. A millenium évében, 1896-ban hozták felszínre az első csille szenet, a bányászattal járó gazdasági fellendülésnek köszönhetően jött létre hat évvel később az önálló Tatabánya település. Az 1950-es évekre jelentős szénbányászati és nehézipari központtá vált Komárom-Esztergom megye székhelye. A bányászat fénykorában több mint 15 ezer embernek adott munkát, azonban a szénvagyon 1987-re kimerült. Az egykori bányák emlékét ma a XV-ös akna területén kialakított Szabadtéri Bányászati Ipari Skanzen őrzi. A múzeumban minden igényt kielégítően ismerhetjük meg a környékbeli bányászok életét, bejárva az egykori irodaépületekben kialakított kiállításokat, az úgynevezett „hatajtósokat”, azaz az egykori hatlakásos bányászházakat, de akár egy lejtősaknába is alászállhatunk, így ide mindenképp érdemes tenni egy kitérőt.

Előtte azonban a város jelképévé vált Turul-emlékműhöz vezet utunk, mely a Kő-hegyen magasodik a város fölé. A Panoráma út amilyen gyötrelmes felfelé, annyira gyorsan végigsuhanunk majd rajta lefelé. Viszont, ha már fenn vagyunk a fenséges vagy éppen ijesztő (nézőpont kérdése) bronzmadárnál, a Csúcs-hegyen álló, egykori aknatoronyból kialakított kilátó is megközelíthető biciklivel. Ugyanez nem mondható el a sziklafalban nyíló Szelim-barlangról, de gyalog ez a látnivaló is kényelmesen elérhető. Az aktív kikapcsolódást kedvelőket a hatalmas Turul tövében izgalmas via ferrata-pályák várják, pazar panorámával, különböző nehézségi fokozatokkal. A 2018-ban megnyílt Gerecse Kapuja Látogatóközpontban étterem és kiállítótér várja a turistákat.

A városba visszagurulva érdemes szánni egy kis időt az 1950-es, '60-as, '70-es években kialakított új városmagra is. Bár olyan attrakcióval, mint a dunaújvárosi Szocreál tanösvény nem rendelkezik a város, itt is jól megfigyelhetők a Kádár-kor különböző építészeti formái, kezdve a nyomasztó rendőrségi épülettel, felfedezve az ugyanakkor épült lakótelep viszonylagos szellősségét, a házak közötti méretes zöldfelületeket, a Komáromi utca platánsorát. A rövidke művészettörténeti túra a vasútállomáson ér véget, ami önmagában is tanulmányozásra érdemes – a késő nyolcvanas évek mára lepusztult, valószínűleg eredetileg sem kifejezetten lenyűgöző alkotásáról van szó. Akinek nem volt elég a túra hossza, az Által-ér mentén akár Tata, akár Oroszlány irányában hozzácsaphat még néhány kilométert az útvonalhoz.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Biatorbágy és Tatabánya is a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasúti fővonalon fekszik, így hétköznap és hétvégén is számtalan vonat közül lehet választani.
  • Induláskor Biatorbágy állomáson kell leszállni.
  • A túra a Tatabánya állomáson ér véget.

Anfahrt

  • A túra a biatorbágyi vasútállomásról indul.

Parken

  • Autóval az állomás előtti parkolóban lehet megállni.

Koordinaten

DG
47.479475, 18.834677
GMS
47°28'46.1"N 18°50'04.8"E
UTM
34T 336861 5260721
w3w 
///lenken.drahtsieb.werkzeuge
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Ausrüstung

Az útvonal végig aszfaltutakon halad, így bármilyen kerékpárral teljesíthető.

Ähnliche Touren in der Umgebung

 Diese Vorschläge wurden automatisch erstellt.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(1)

Fotos von anderen


Bewertung
Schwierigkeit
mittel
Strecke
63,3 km
Dauer
5:00h
Aufstieg
693 hm
Abstieg
729 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Streckentour Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.