Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen
Einbetten
Fitness
Fernwanderweg

Fjällräven Vándortúra 2019 - 4. nap, hosszú táv

Fernwanderweg · Balaton-felvidék és kismedencék
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Töttöskáli templomrom
    / A Töttöskáli templomrom
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Töttöskáli templomrom
    / A Töttöskáli templomrom
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Töttöskáli templomrom
    / A Töttöskáli templomrom
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  •  Kőtenger (Steinmeer) von Szentbékálla
    / Kőtenger (Steinmeer) von Szentbékálla
    Foto: Tassy Márk, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kőtenger (Steinmeer) von Szentbékálla aus der Höhe. Links,im Schatten der Bäume ist der berühmte "ingókő" (wackelnder Stein) zu sehen
    / Kőtenger (Steinmeer) von Szentbékálla aus der Höhe. Links,im Schatten der Bäume ist der berühmte "ingókő" (wackelnder Stein) zu sehen
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Auf der Spitze des  berühmten "ingókő" (wackelnder Stein) von Kőtenger (Steinmeer) von Szentbékálla
    / Auf der Spitze des berühmten "ingókő" (wackelnder Stein) von Kőtenger (Steinmeer) von Szentbékálla
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kőtenger (Steinmeer) von Szentbékálla
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Die Burg von Csobánc aus der Höhe. Im Horizont sind Gulács,Badacsony,Szigligeti-Berg und Szent György-Berg
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aus der Burg von Csobánc sind nur die Mauer übrig geblieben.
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Die Burg von Csobánc
    Foto: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A 2018-as Fjällräven Vándortúra
    Foto: Fjällräven Vándortúra
  • / A 2018-as Fjällräven Vándortúra
    Foto: Fjällräven Vándortúra
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 Töttöskáli templomrom Szentbékkállai kőtenger Csobánc (kilátóhely és várrom)

A vándortúra negyedik napján, mielőtt áttérnénk az egykori tűzhányók földjére, még végiglátogatjuk a Káli-medence észak-nyugati csücskét - benne a két bájos faluval, Szentbékkállával és Mindszentkállával. A Balaton-felvidék egyik legérdekesebb geológiai jelenségén, a Kőtengeren is végighullámzunk, és kipróbálhatjuk, hogy tényleg inog-e az ingókő. Fantasztikus panorámákat is érintünk útközben. A rövidebb távon a Kopasz-hegyre kapaszkodunk fel, ahonnan az egyik legteljesebb panoráma nyílik a vidékre, a hosszabb távon indulók pedig felmásznak a legkisebb tanúhegyre, a Hegyesdre, majd a várrom koronázta Csobáncot meghódítva élvezhetik a szédítő panorámát. A két útvonal Káptalantótiban ér össze.

mittel
24,4 km
7:00 h
579 hm
620 hm
  • Időpont: 2019. augusztus 1., csütörtök
  • Útvonal: Köveskál – Szentbékkálla – Kőtenger – Hegyesd – Diszel – Csobánc – Káptalantóti
  • Indulás: a reggeli osztását követően, azaz reggel 8:00 és 10:00 között, de legkésőbb 10 óráig el kell hagyni a szálláshelyet.
  • Szintidő: az esti meleg étel miatt a szervezők javasolják, hogy 19:00-ig óráig érkezz meg a szálláshelyre.

A Fjällräven Vándortúra 2019 esemény kezdőoldala a temeszetjaro.hu-n.

A rövidebb távot választom!

Autorentipp

  • Diszelen érdemes benézni az Első Magyar Látványtárba, ami egy régi malomépületből lett kialakítva, és ma kiállítótérként működik
  • A Csobánc tetején, a plató keleti peremén láthatjuk a siklóernyősöket fel- és leszállni, ha az időjárás is engedi.
outdooractive.com User
Autor
Zsuzsa Lévai
Aktualisierung: 21.05.2019

Schwierigkeit
mittel
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
361 m
Tiefster Punkt
121 m

Sicherheitshinweise

Jó, ha van nálad:

  • Iránytű / tájoló
  • Térkép
  • Kisméretű LED fejlámpa (új tartalék elemekkel)
  • Napszemüveg
  • Elsősegély csomag, napvédő krém
  • Szúnyog- és kullancsriasztó
  • Telefon tartalék akkumulátorral

Ausrüstung

A "Mit vigyek magammal?" az egyik leggyakoribb kérdés, ami elhangzik. A túra útvonalán esetlegesen szeles, csapadékos idő is várható, tehát mindenféleképpen készülj változékony időjárásra!

  • Alváshoz: sátor, hálózsák, derékalj (polifoam)
  • Evéshez: gázfőző, könnyű edény és pohár, evőeszköz
  • Ruházat: réteges öltözet, alsónemű, sok zokni, aláöltözet, meleg ruha, esőkabát és nadrág, sapka, könnyű szandál vagy félcipő
  • A hátizsákra külső esővédő huzat, de belül is érdemes zsákkal, nejlonnal plusz védelmet biztosítani, akár tételenként (külön a hálózsákot, külön a meleg ruházatot, stb.),
  • Fürdéshez: tisztálkodó szerek, papucs, törülköző (lehet kapni gyorsan száradó típust, amely kisebb és könnyebb a hagyományosnál), nedves törlőkendő
  • Biztonság: fejlámpa (pótelemmel), sportkrém, elsősegély csomag, napvédő krém, ajakír, vitaminok (kalcium, magnézium), szükség esetén egyéni gyógyszer (allergia, stb), telefon tartalék akkumulátorral és/vagy vésztöltővel
  • A túrabot használata segíti a haladásodat és tehermentesít
  • Szúnyog- és kullancsriasztó  

Ezentúl hozhatsz bármit, amire még úgy érzed, szükséged van, de ne feledd, minden gramm számít! 

Weitere Infos und Links

Töttöskáli templomrom

Szentbékkállai Kőtenger

Csobánc

A vándortúra hivatalos honlapja

Start

Köveskál (163 m)
Koordinaten:
Geographisch
46.881881, 17.612540
UTM
33T 699052 5195351

Ziel

Káptalantóti

Wegbeschreibung

A Káli-medence peremén

Táborhelyünkről a Fő utcára kikanyarodva jobbra indulunk el, hogy átszeljük Köveskált. A település végét jelző tábla után nagyjából 250 méterre egy kanyarban térünk le a főútról. Fenyőfák övezte szekérúton folytatjuk az utunkat, majd a rövid erdei szakasz után füves-bokros területre érkezünk. Hamarosan elérjük a Mária-út  jelzését, amelyen balra fordulunk.

Az előző nap bebarangolt Fekete-hegy déli lejtőjének gyümölcsösei alatt haladunk, miközben házat csak elvétve látunk. Mintegy 2 km-en keresztül élvezhetjük ezt a csodás útvonalat, balra tőlünk a Káli-medence terül szét. Egy elágazásban jobbra letérünk a jelzésről, és elsétálunk a Töttöskáli templomromhoz. A kicsiny, bazaltköves épület falai körül bámészkodva a hangulatos Káli-medence tárul a szemünk elé. 

A KL jelzés mentén hamarosan visszatérünk a K-re, egy kőkereszt mellett érjük el az autóutat, ezen érkezünk be Szentbékkállára. A Káli-medencét északról lezáró hegyek ölelésében fekvő hangulatos település kacskaringós utcáival, fehérre meszelt, a helyi építészeti stílust őrző házaival és jellegzetes kőkerítéseivel tipikus Balaton-felvidéki falu, a legjobb értelemben. A környékbeli falvakhoz hasonlóan ez is a honfoglalók egyik szállásterülete volt, mégpedig a Kál nemzetségé.

Az Országos Kéktúra a Kossuth utcán tovább megy észak felé, a Velétei palotaromhoz, de mi most a Jókai utcába kanyarodunk balra, hogy az utca végén csatlakozzunk be ismét a K-be. Magunk mögött hagyjuk a házakat, egyenesen megyünk tovább, az út mentén egy kálvária stációi kísérnek minket. Hamarosan elkanyarodunk a Kékkel együtt, hogy belépjünk a Szentbékkállai Kőtenger birodalmába.

Mintha valaki egy hanyag mozdulattal szétszórt volna pár túlméretezett kavicsot, úgy hevernek a dombtetőn a füves, ligetes dombon a kőtömbök. Ezek a kövek a Pannon-tenger partvidékének egykori jelenlétéről tanúskodnak. A part felé haladva egyre sekélyebbé válik a víz, ezért a hullámok beleütköznek az aljzatba és megtörnek. A vízben szállított hordalék így lerakódik, és felhalmozódik. Ahol a víz sok hulladékot kénytelen elhagyni, ott zátonyszerű félsziget, azaz turzás képződik. Éppen ilyen formák alakultak ki a Pannon-tenger partjának közelében is.

A kovasavas oldatok összecementálták, kőzetté szilárdították az anyagot, majd a szél által szállított hordalék csiszoló tevékenysége koptatta a kőtömböket. A repedésekbe befolyó és ott megfagyó víz aprózta a kőzettestet, akárcsak a napi hőingás. A kőtenger darabjai így szétestek, önálló táblákra töredeztek: erről tanúskodik az akár egyetlen ember súlyával is megmozdítható Ingókő, a Kőtenger legismertebb darabja: már csak néhány ponton érintkezik az alatta lévő kővel, mellyel korábban összetartozott. Nyugodtan másszunk fel rá, persze csak óvatosan, és próbáljuk ki, hogy valóban meg tudjuk-e mozdítani. 

Vár állott…

A parkolónál egy kereszteződésbe érünk, a K jobbra kanyarodik a széles kocsiúton – elbúcsúzunk a rövidebb távot választóktól, ők itt egyenesen mennek tovább. Ugyanitt találjuk az ellenőrzőpontot is, ne felejtsünk el pecsételni! Kicsit több mint 1 km-en keresztül követjük az Országos Kéktúrát a Sátorma-hegy és a Láz-tető között elnyúló mélyedésben. Gondozott szőlők, majd bokros-ligetes területek mellett érünk ki a 77-es útra. Előttünk már szépen kirajzolódik a Hegyesd szabályos kúpja.

Az ismertebb tanúhegyek közül a 281 méter magas Hegyesd a legkisebb, amely formáját tekintve a Tóti-hegyre és a Gulácsra hasonlít. Már a neve is a méretére utal – a kicsinyítő képzővel -, és bár a „testvéreihez” képest valóban szerényebb méretű, azért a csúcsra itt is meredek ösvény vezet.

Az úton nagyjából 300 métert teszünk meg balra, majd szembefordulva a heggyel, mezőgazdasági területeken vágunk át. A heggyel azonos nevet viselő falu széléről közelítjük meg a vulkáni kúpot, a S, majd a SL jelzéseket követve. Az út szinte végig lépcsőkön vezet, egyre meredekebbre vált, végül a csúcs körüli sziklaperemre felkapaszkodva érjük el a zsebkendőnyi fennsíkot. A kilátás viszont pazar: a sziklák uralta csúcsról semmilyen akadályba nem ütközik a szemünk, ha körbenézünk, így teljes körpanorámát kapunk. Kelet felé az alattunk elterülő falura és a bányatóra nézünk le, távolabb pedig egészen Kapolcsig ellátunk, míg kelet felé fordulva a Tapolcai-medence tanúhegyei sorakoznak, köztük a ránk váró Csobánc.

A köveken apró tábla hívja fel a figyelmünket, hogy itt valaha vár állt. A feltehetően a 13. században épült apró várat 1561-ben a törökök elfoglalták és megerősítették. A vár ura, Pajazit aga annyira magabiztos lett, hogy párbajra hívta a szomszédos vár, Csobánc kapitányát, Gyulaffy Lászlót. A legendás kapitány legyőzte az agát, majd a környékbeliek egyesített seregével vissza is foglalták Hegyesdet 1562-ben. A várat azonban nem találták alkalmasnak az újjáépítésre, ezért inkább lerombolták a megmaradt részeit is, hogy ne kerülhessen megint a törökök kezére.  Azóta a természet vette át a hatalmat a kövek felett, csak itt-ott kerül elő egy-egy kis falmaradvány a múltból.

A hegy déli oldalán, a Hegyesdi Várhegy Tanösvény állomásait követve ereszkedünk le, majd a S jelzés mentén érkezünk be a Tapolcához tartozó Diszelbe. Egy rendkívül érdekes épület, az Első Magyar Látványtár előtt haladunk el. Az egykori malom felújított épületében minden évben új kiállítást láthatunk, idén nyáron „A Feketéről” címmel a feketén-fehéren gondolkodás lesz a fő motívum. A galériában kávézó is működik – nem árt felkészülni a következő hegymenetre.

Csobánc, a bevehetetlen 

Az Eger-víz felett egy kőhídon kelünk át, majd a Miklós utcán egyenesen sétálunk ki a településről. A temetőt balról mellőzzük, előttünk már szépen kivehető a lapos tetejű Csobánc. Az autóútról jobbra elágazik a Z turistaút, ezen keresztül fogunk hamarosan ismét becsatlakozni az Országos Kéktúrába, és innentől egészen Káptalantótiig már végig a K-t fogjuk követni.

Mélyúton kezdjük az emelkedést a Csobánc nyugati oldalában. Présházak, pincék és szőlők emlékeztetnek rá, hogy bortermő vidéken járunk. A felfelé vezető nagy szerpentin már parádés kilátást enged a környező területekre, ezért már a feljutás is élményszámba megy.

Az elnyújtott, lapos tetejű hegyen lévő vár építését a 13. század közepén kezdték a diszeli nemesek kívánságára. A következő század során a Rátót nembe tartozó Gyulaffy családban már dél-itáliai eredetű gazdákra talált. Miután Buda török kézre jutott, Csobánc végvárként a Balaton mentén húzódó határt őrizte, mely elválasztotta egymástól a Habsburg Birodalmat és az Oszmán-török fennhatóságú területeket. Ekkoriban Gyulaffy László volt a várkapitány, aki a veszprémi vár ostroma során szerzett magának hírnevet. Bár 1561-ben a szomszédos Hegyesd vára elesett, de Csobáncot többszöri próbálkozásra sem tudták bevenni a következő években.

Miután a törököt kiűzték, a bécsi vezetés a vár lerombolása mellett döntött, a terveket azonban keresztülhúzta a Rákóczi-szabadságharc kitörése. 1705-ig Csobánc a császári katonaság kezén volt, akiktől a kuruc csapatok szerezték meg. 1707. február 25-én a Bécs felé visszavonuló haderő közel ezer főt számláló serege megpróbálta bevenni Csobánc várát, de mint oly sok elődje, kudarcot vallott. Pedig jelentős túlerőben voltak: a kuruc Szász Márton vezetésével 30 gyalogos, puskás hajdú, 30 bemenekült fegyveres nemes, illetve az ő lányaik és asszonyaik tartózkodtak csupán a falakon belül. Az ostromló haderő közel 400 főt vesztett, és elbukott. A védők neveit domborműves emléktáblán olvashatjuk el a romok közt.

Végül 1709-ben ismét császári kézre került a vár, és történetének robbantások vetettek véget. Az egykor díszes, reneszánsz faragványokkal ékesített épületegyüttesből mára nem sok maradt. 1953-ban régészeti ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat végeztek a területen, megmentettek néhány reneszánsz ajtó- és ablakkeretdarabot, de jelentős változás nem történt. Egészen 2003-ig kellett várnia a pusztuló romoknak, hogy a sorsuk jobbra forduljon: Gyulakeszi lakosai ekkor hozták létre a vár megmentésének céljából a Csobánc Váráért Alapítványt és a Gyulaffy László Hagyományőrző Bandériumot. Ettől fogva a lelkes helyi civileknek köszönhetően évről évre változik, szépül a Csobánc környezete.

A Csobánc nem csak a túrázók, hanem a siklóernyősök paradicsoma is, bázisuk a plató keleti végében található. Ha szerencsénk van, és az időjárás megfelelő, az egyébként is káprázatos panorámát színes siklóernyők fokozzák, amint a hegy déli oldalánál ide-oda siklanak.

A Csobáncot a keleti szoknyáján hagyjuk el, szőlőskertek és pincészetek közt. A Vár-kútnál délre fordulunk, és egészen a Gyulakeszi-Káptalantóti műútig ereszkedünk. 250 métert teszünk meg az út mentén, amikor egy kőkeresztnél balra fordulunk. Innen besétálunk Káptalantótiba, a falu központjában jobbra a Petőfi utcába kanyarodunk, amelynek végén vár minket az utolsó táborhelyünk, ahonnan majd az 5., befejező szakaszt indítjuk. A focipálya melletti nomád tábor területéről csodálatos panoráma nyílik a környező tanúhegyekre.

Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Schwierigkeit
mittel
Strecke
24,4 km
Dauer
7:00 h
Aufstieg
579 hm
Abstieg
620 hm
Streckentour Etappentour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights

Statistik

: h
 km
 Hm
 Hm
Höchster Punkt
 Hm
Tiefster Punkt
 Hm
Höhenprofil anzeigen Höhenprofil verbergen
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.