Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen
Einbetten
Fitness
Fernwanderweg Etappe

Abaliget vasútállomás – Zobákpuszta (DDK-09.)

Fernwanderweg · Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • /
    Foto: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás Abaligetre
    / Kilátás Abaligetre
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A barlangi patak által táplált tó Abaligeten
    / A barlangi patak által táplált tó Abaligeten
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Jakab-hegy északi oldalában
    / A Jakab-hegy északi oldalában
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a somogyi tájra a Nyugati-Mecsekből
    / Kilátás a somogyi tájra a Nyugati-Mecsekből
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zsongor-kőhöz közeledve
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az 1146 méter mélységű Petőcz-akna egykori lejárata (emlékmű)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Büdös-kúti kulcsosház
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pálos kolostor kilátója a Jakab-hegyen
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zsongor-kő terasza
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kirándulók a Jakab-hegyen, a Zsongor-kő kilátójánál
    Foto: Horváth Béla, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A DDK útvonala Pécs északi határában, a Remete-rét közelében
    Foto: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érdekes formájú bükkfa gyökere a Mecsekben
    Foto: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavacska a DDK mentén
    Foto: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mohával benőtt fonolitsziklák
    Foto: Barna Burger, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Abaliget vasútállomása a túra startpontja
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Babás-szerkövek rövid kitérővel kereshető fel
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tubes a Pálos kolostor kilátójából
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
150 300 450 600 750 m km 5 10 15 20 25 30 35 Abaliget, vasútállomás (DDKPH_37) Denevér Vendégház Abaligeti-barlang (DDKPH_38) Babás-szerkövek Zsongor-kő Patacsi-mező (DDKPH_39) Büdös-kúti kulcsosház (DDKPH_40) Fehér-kúti kulcsosház (DDKPH_41) Fehér-kúti kulcsosház Mecsextrém Erdei Kalandpark Kövestető Vendégház

A Nyugati-Mecsek szelíd erdővidékét átszelni változatos élmény. Dombsági magasságok és sziklás hegységi letörések színesítik a kulcsosházakkal is gazdagon ellátott térséget. Bár az ország egyik legnagyobb városának közvetlen közelében kanyarog a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala, mégis nomád jellegű, a településeket elkerülő vándorlás vár ránk.

geöffnet
mittel
38 km
11:55 h
1390 hm
1205 hm

A Nyugati-Mecsekről

A Mecseket földtani és morfológiai jellemzői alapján nyugati és keleti részre szokás osztani. A Dél-dunántúli Kéktúra útvonalán a Nyugati-Mecseket szelhetjük át Abaligettől a határnyeregben ülő Zobákpusztáig.

A Mecsek alighanem Magyarország legbonyolultabb kőzetösszetételű hegysége, keletkezésében meghatározóak a tengerfenéken, illetve a partszegélyen lerakódott üledékek. Nem kell geológusnak lenni ahhoz, hogy észrevegyük a kőzetek sokszínűségét a turistautak mentén. Bár Abaliget barlangja természetesen mészkőben alakult ki, mindössze néhány kilométerrel odébb már vöröses színű homokkő sziklateraszáról csodálhatjuk a tájat, amikor a Babás-szerkövek között, vagy épp a Zsongor-kőn állunk. Félúton pedig a Petőcz-akna félelmetes mélységű, lezárt tárója a mélyben rejtőző ásványkincsekről tanúskodik - ezekben szintén gazdag a Mecsek. Az uránbányászat, a Komló környékére jellemző szénkitermelés évtizedekig meghatározta a térség gazdasági fejlődését és társadalmi képét. A szenet már alig fejtik, a mélyben maradt uránérc felszínre hozatalának részleges újraindítása napirenden van. Komló közelében az ország egyik legjobb minőségű andezitjét bányásszák.

A hegyvidéken az üledékes kőzetek széles skálája található meg. A mélytengeri mészkövektől a tengerparti homokkő- és agyagrétegekig, illetve a szintén parti mocsarakban lerakódott feketekőszénig számos kőzettípus bukkan felszínre, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Az említett andezitbánya a színezőelemként megjelenő vulkanikus elemekről tanúskodik. Az andezit a felszín alatti repedésekben megrekedve hűlt ki, de kis kiterjedésben tengeralatti bazaltvulkanizmus is folyt a hegység területén.

Összességében a Nyugati-Mecseket a különböző típusú mészkövek és hommokövek kiterjedt foltjai jellemzik, melyek többnyire lapos hátakban, enyhén megbillent fennsíkokban tetőznek. Az egyes hátakat nyergek és többnyire észak-délies futású patakvölgyek szabdalják, ezért folyamatos hullámvasutazásra kényszerülünk. Észak felé egyre alacsonyodó dombvidékké szelídül a szerény magasságú hegységrész, melynek legmagasabb pontjai (közülük a 611 méteres Tubes emelkedik ki leginkább) a déli peremen futó vízválasztó gerincen sorakoznak. Szabad szemmel is jól látható, hogy a déli hegységrész meredeken, hosszú szakaszokon szinte átmenet nélkül törik le dél felé, lábánál fokozatosan ellaposodó térszín terül el - itt néhány falun (pl. Kővágószőlős és környéke, Hosszúhetény stb.) kívül a Pécshez tartozó üdülőkörzetek és kertes elővárosok élvezik a Dráva síkjára nyíló panorámát. Ezt a területet hullámverésével egykor a tenger ostromolta. A karsztfelszín alól előbukkanó források vize az északi oldalon közepes hosszúságú völgyeket vágott a felszínbe, e szurdokokban látványos mésztufagátakat is építettek a patakok.

A Dél-dunántúli Kéktúra útvonaláról

A változatos kőzetmix természetesen a tájképen is tetten érhető. Abaliget mesterséges eredetű, karsztvízzel táplált tavacskája a cseppkőbarlangból tör elő, de a hegylábról a gerincre kapaszkodva látványosan eltérő kőzetek bukkannak fel: a Zsongor-kő vöröslő homokkőterasza az egész Mecsek egyik legmaradandóbb élményét nyújtja. Érdemes kitérni a hasonló színű, de különböző megjelenésű Babás-szerkövek sziklaplatójára, ugyanis az útvonal következő szakasza merész formákban szegény, lapos hátakat fűz fel. Ha viszont vállalunk néhány nagyobb ráadást, a hegység teljes varázsa feltárul előttünk. A Tubes és Misina hangulatos, kilátókkal és sétányokkal tarkított gerince már igazi városi parkerdő, néhány kilométerre északra tőle pedig a Meleg-Mányi-völgy és a Nagy-Mély-völgy vadregényes, vízesésekkel tarkított völgyei hívnak kerülőútra. Árpádtetőtől Zobákpusztáig eseménytelenebb, de legalább könnyű út kanyarog, és néhol rálátunk a hatalmas külszíni fejtések teraszos medencéire. A Kéktúra közvetlen közelében álló köves-tetői kilátóból még egyszer utoljára megcsodálhatjuk a Nyugati-Mecsek magaslatait, végül Zobákpusztán, a két hegységrészt összekötő nyeregben fejezzük be a túrát.

Autorentipp

Az útvonal főbb látnivalói:

  • Abaligetre érdemes időt szánni (nyári szezonban), hiszen a cseppkőbarlang látogatása mellett a tavon is csónakázhatunk. Nincs messze Orfű sem, melynek jóval nagyobb tavai jobban ki vannak építve, még strandot és apuaparkot is találunk.
  • A Jakab-hegy két fontos kitérőt kínál: a Zsongor-kő közvetlenül az útvonal mellett mered a táj fölé (ZT jelzés), a Babás-szerkövekhez már hosszabb ráadást kell vállalnunk, de a K▲, majd K+ jelzés meghálálja a fáradozást.
  • Árpádtetőn kipróbálhatjuk a Mecsextrém Kalandparkot.
  • A Remete-réttől mindössze kb. 1,5 km kitérő a Tubes, onnan pedig közeli célpont a Kis-Tubes és a TV-adótornyáról nevezetes Misina-tető. A Nyugati-Mecseknek alighanem ez a legszebb része, ezért jó ötlet egy teljes ráadásnapot tervezni a gerinc sétaútjaira és fantasztikus panorámáira.
  • A Fehér-kúti kulcsosháznál történő bélyegzés után igen közel vagyunk a Mecsek gyöngyszemeihez, a Meleg-Mányi-völgy és a Nagy-Mély-völgy mésztufagátas vízeséseihez, szurdokaihoz. Országos összevetésben is páratlan látványosságok lévén, ha tehetjük, ne hagyjuk ki őket mecseki vándorlásunkból!
  • A Köves-tetőt kerülve a K▲ jelzés hív a csúcsra épült kilátóhoz, a mindössze (oda-vissza) 15-20 perces kitérő látványos panorámával jutalmaz.
  • Az útvonal mentén falvak nem találhatók, mindössze néhány kulcsosházzal számolhatunk szálláslehetőségként - azonban kulcsaikat is csak a településeken (többnyire Pécsen) kaphatjuk meg. Ezért a védett területeken kívül marad a sátrazás, vagy számoljunk jelentős kitérőkkel a közeli falvakba a túranapok végén! Szerencsére a tömegközlekedési lehetőségek Pécs, illetve néhány északi település felé elég sűrűek a jó tervezhetőséghez.

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Abaliget vá.  5  Abaligeti-barlang  8,6  Patacsi-mező  5,3  Büdös-kúti kh.  4,5  Fehér-kúti kh.  14,8  Zobákpuszta

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén:

  • Abaliget (DDKPH_38): Abaliget, barlang vagy Abaliget, barlang bejárati út buszmegállók
  • Büdös-kúti kulcsosháztól 1,8 km-re (DDKPH_40): Pécs, Remeterét buszmegálló
  • Fehér-kúti kulcsosháztól 3,2 km-re (DDKPH_41): Pécs, Árpádtető buszmegálló
outdooractive.com User
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 26.02.2019

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
593 m
Tiefster Punkt
183 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A túra Abaliget és Zobákpuszta között egyáltalán nem érint településeket, ráadásul, ha kitérőket tennénk, a falvakban is szegényes az étel- és bolti kínálat. Ezért vagy sok ételt-italt kell magunkkal vinni, vagy alaposan meg kell tervezni az utánpótlás beszerzésének logisztikáját. Ezt a szempontot semmiképp ne hagyjuk figyelmen kívül a felkészülésnél!

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Weitere Infos und Links

Start

Abaliget, vasútállomás (183 m)
Koordinaten:
Geographisch
46.152794, 18.075253
UTM
34T 274157 5115183

Ziel

Zobákpuszta, buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

A túra során végig a K jelzést kell követni.

  • Abaliget vasútállomásról Abaligetre hullámvasutazunk.
  • Abaligetről a Petőcz-akna érintésével kapaszkodunk a Zsongor-kő közelébe.
  • A pálos kolostor romja mellett a Patacsi-mező (Blokkház) a következő célpont, ahol pecsétet is találunk.
  • A Blokkháztól a Remete-rétre vezet utunk.
  • Leereszkedünk a Büdös-kúti kulcsosházhoz, ami pecsételőhely.
  • Fárasztó hullámvasutazással jutunk el a Fehér-kúti kulcsosházhoz (pecsételőhely).
  • Következő állomásunk Árpádtető hegyi telepe.
  • Hosszú út vezet a Köves-tető megközelítésével Zobákpusztára.

A túra részletes leírása

Abaliget vasútállomás - Abaliget

Abaliget állomás érdekessége, hogy az Abaligetre vezető út mentén egy befalazott vasúti alagutat rejtenek a lankák: az eredeti átjárót a hegyek alatt azért váltotta ki a ma használt alagút (a '70-es évektől), mert a korábbi vonalvezetés ívei csak lassabb közlekedést tettek lehetővé. Pecsételés után röviden követjük a síneket, majd az ösvény balra áttöri a bokrokat. Ház előtti, egykori szántón indulunk neki az erdőnek. Eleinte irtásfoltok, váltják egymást az elegyes erdőben, s közben fokozatosan emelkedünk a dombhát felé. Egy tarvágás széle kilátást enged a Mecsek magasabb területeire, majd széles kaszálóra érünk. Felkaptatunk a tetőre, és az elágazásból bájos panoráma nyílik meg: alattunk Abaliget ül a völgy alján, jobbra pedig egészen a Tubesig pásztázhatjuk a hegygerincet. A rét szélén kanyarodunk le Abaligetre, ahol a tópart sétányán érkezünk meg a barlangbejárathoz (pecsételőhely).

Az Abaligeti-barlang a mészkő repedésein beszivárgó csapadékvíz oldó és koptató munkájának szüleménye. A helyiek kezdetben csak apró üregként ismerték, melynek hűvösét a 18. században a helyi plébános használta ki, minthogy borait tartotta benne (innen a Pap-lika elnevezés). A piciny üregben szikla zárta el az utat, a felszínre szivárgó Katya-patak pedig malmok sorát hajtotta meg. Egy abaligeti molnár, Mattenheim József megelégelte a vízhozam ingadozását, és a jelenség okának nyomába eredve csapatával átmászott az akadályon, hogy felfedezze a járatot. A későbbi vizsgálatok gazdag cseppköves formákról számoltak be, ezek nagy része mára sajnos (az emberi beavatkozások következtében) megsemmisült. Az 1700 méter hosszúságban feltárt barlangot először a 19. század végén építették ki, ma kb. fél kilométere látogatható. A tavakat 1959-ben duzzasztották fel, a parton régi turistaház épületében Denevérmúzeum látogatható.

Abaliget - Jakab-hegy

A barlangbejárat mellett vágunk neki hosszú emelkedőnknek, mely a Jakab-hegyre indít. Minthogy mészkőterületen járunk, a felszínen is megjelennek kisebb karsztjelenségek. A Bodó-hegy oldalában számtalan töbör lyuggatja a lejtőket: a zárt, tölcsér alakú kis mélyedéseket a víz oldotta a kőzetbe, aljukon egykor víznyelők működtek. Nem olyan nagy és szép kifejlődésűek, mint amilyenekkel például a Bükk-fennsíkon találkozhatunk, de mozgalmasabbá teszik a tájképet. Az erdő egyhangúságát a Petőcz-akna gazos betonplacca töri meg: a laposra gyalult területen még felismerhetők a teherautók méretére szabott parkolók és fordulók, de ezen kívül semmi sem utal már a 2000-ben véget ért bányászatra, hiszen a rekultiváció során mindent elbontottak. A mecseki uránbányászatot az '50-es években kezdték meg, a permi vörös homokkőben különálló lencsékben találtak uránércet - a bányászkodás állami támogatás nélkül sosem lett volna kifizetődő, hiszen a mecseki kőzetekben az urán koncentrációja alacsony volt. Ráadásul a mély járatokban a kőzetfal hőmérséklete az 53°C fokot is elérte, ami a mérgező gázokkal együtt bonyolult és drága szellőzőberendezések kiépítését tette szükségessé. A hidegháborús fegyverkezési verseny keltette szovjet importigény a rendszerváltás után megszűnt, a térség fejlődését évtizedeken át hajtó bányászatot beszüntették. A Petőcz-akna 1100 méternél is mélyebbre nyúlt, 700 méteres mélységben bányavasút is üzemelt benne.

A lejáratot, mely fölött 57 méteres fúrótorony őrködött, ma betontömb fedi, mellette emlékművet állítottak. A tisztásról kilátunk a somogyi lankák felé. Az egykor ércet szállító teherautók nyomában baktatunk az aszfalton a kanyar előtti letérőig. Utolsó nagyobb emelkedőnk következik a Jakab-hegyig. Jobbra pihenőhelyre ülhetünk le a gyér vizű Pálos-kút mellett, majd egy utolsó nekirugaszkodással elérjük a hegytetőt. A hepehupás felszín vaskori halomsírokat rejt, hiszen a lapos háton erődített település éldegélt. A holtakat elhamvasztották, agyagedénybe tették, majd a máglya helyén sírgödörbe temették őket. Föléjük sírkamrát vagy földdel fedett kőburkot építettek.

Jakab-hegy - Blokkház

A Jakab-hegy tetején és déli előterében széles homokkőpászta húzódik. Ennek két látványos kibukkanását is meglátogathatjuk a lejtőn. A K▲ ösvényén, 10-15 perc alatt felkereshetjük a Babás-szerkövek sziklateraszát - ne hagyjuk ki a kitérőt a meredek lejtő ellenére sem! Már a Sasfészek nevű bánya sziklalépcsője is egyedi élmény, de a hegyperemen kiálló kőgombák látványa a panorámával együtt országos viszonylatban is unikum. Kavicsos anyagukat meleg, száraz éghajlaton hirtelen, nagy esőzések során kialakult időszakos vízfolyások szállították le az akkori domborzat alacsonyabb területeire, a partszegélyre. Ezt az osztályozatlan hordalékot kovasavas oldatok cementálták konglomerátummá, majd miközben a kevésbé ellenálló szomszédos kőzetek lepusztultak, a sziklák kimagasodtak környezetükből. A későbbiekben a szél koptató, a víz csiszoló munkája, illetve a fagyaprózódás formálta őket: a keményebb részek terebélyesebbek, a puhábbak az erózió hatására elvékonyodtak, így született a mai, látványos formavilág. A kis platókról nagyszerű kilátás nyílik a Dráva síkja felé, a Villányi-hegységre, és tiszta időben a horvátországi Papuk hosszú lánca is feltűnik.

A Kéktúrán továbbindulva rövidesen pihenőhelyhez jutunk, amitől jobbra mindössze néhány lépés a Zsongor-kő döbbenetes sziklaszirtje. A krétában a terület kőzetei a belső erők hatására óriási redőboltozatba gyűrődve kiemelkedést formáltak, melynek legmagasabb része az idők során lepusztult - helyén ma Cserkút előtéri medencéje található. A gyűrődés oldala azonban részben megmaradt, és a Jakab-hegy hátát alkotja. A féloldalasan kibillent rétegek az egykori viszonyokat, a mélyülő tengerfeneket kirajzolva sorakoznak egymás mellett a felszínen. A Zsongor-kő félelmetes vöröshomokkő sziklakiszögellését a tériszonyosok örömére korlát biztosítja, a panoráma pedig feledhetetlen! Alattunk Cserkút és Kővágószőlős, távolabb a Dráva síkja terül el, túlfelén a Papuk emelkedik. Megmutatkozik a Villányi-hegység nyugati csúcsa, a Tenkes is.

Mindössze néhány perc alatt egy kis tisztásra érkezünk, ahol a hatalmas fenyők árnyékában bivakolásra kiválóan alkalmas pihenő áll. Magas tornya szokatlan kilátó: egy szűk aknában, függőleges létrán kapaszkodhatunk föl a teraszra, ahol vasajtóval zárható a félelmetes járat. A tériszonyosok nem csak ezért nem fogják szeretni az építményt, hanem az alacsony korlát és a szűk kilátószint miatt sem. Ugyanakkor a panoráma gyönyörű: az észak felé dombsággá simuló Mecseket, valamint a távolban a Misina-Tubes gerincet szemlélhetjük, a háttérben a Zengő emelkedik meredeken a lankavidék fölé.

A kis hegytetőn a hallstatti kultúra épített először földvárat, területén a 12. században falu létesült. Lakóinak Szent Jakabról elnevezett temploma a hegy névadója is egyben, és amikor a 13. században a pécsi püspök összegyűjtötte a mecseki remetéket, ide épített számukra kolostort - a pálosok egyik első rendházát. A szerzeteseket a törökök űzték el. A 18. században rövid időre helyreállították a templomot, ám II. József 1780-ban feloszlatta a rendet - a romok a rét túlfelén megtekinthetők. A '40-es években a pálosok újabb kolostor építésébe kezdtek, amikor is 1951-ben ismét feloszlatták őket. E próbálkozás szüleménye a később kilátópihenővé alakított, tornyos építmény.

A pálosok halastavának maradványa, az agyagos vízzáró rétegek által felszínen tartott tavacska mellett indulunk tovább. Kisvártatva mellőzünk egy tarvágást, aminek széléről a Tubes és Misina tömbje bukkan fel. Utunk visszafelé kanyarodik, és a Blokkházhoz érkezik (pecsételőhely). Az épület egykor az erdőből fát szállítók igazolásainak ellenőrzésére szolgált, előtte padok és asztalok nyújtanak pihenési lehetőséget.

Blokkház - Büdös-kúti kulcsosház - Fehér-kúti kulcsosház

A Dél-dunántúli Kéktúra a Pécs üdülőkörzete fölötti hegyekre terel, melyek a Jakab-hegyhez hasonlóan dél felé élesen törnek le. Egy széles nyiladékot hátrahagyva a turistaút a tetőt követi, jobbra, a fák mögött érzékelhető a magasság, bal felől lapos térszín kísér. A Rózsa-hegy oldalában szép fenyvesben ereszkedve már hallani az Orfűt Péccsel összekötő autóutat. A Remete-rét nevű nyeregtisztást alaposan felszerelték: pihenőhely, tájékoztatótáblák, padok és asztalok jelzik, hogy a pécsi parkerdő szélén járunk. Rövid, de maradandró kitérő innen a Tubes és a Misina kis gerince, melyen 3 kilátó (köztük a hatalmas TV-torony) enged panorámát az egész Mecsekre - legalább a Tubest érdemes fölkeresni, az egész hegység alattunk hullámzik a toronyból nézelődve.

A tisztás a mecsekszentkúti pálos szerzetesek egyikétől örökölte nevét, aki ide járt föl imádkozni. A K jelzés szűk ösvényen, szintet tartva követi a szép szál bükkökkel fedett hegyoldalt, a hangulatos ösvényszakasz a Büdös-kúti kulcsosháznál ér véget. A legenda szerint egy vitéz leölte a kút mélyén lakó sárkányt, ami így megbüdösítette a vizet. Az évek óta elapadt forrás előtt fahíd fordít a ház felé, melynek tornácát óriási fenyők árnyékolják. A régi erdészház évtizedek óta kulcsosházként működik, szemben vele fedett pihenő és épített tűzrakóhely áll, vízellátását két közeli forrás biztosítja (Évi-Jenci-forrás, és Feri-forrás). Mögötte, a völgyben fakereszt hívja fel a figyelmet egy lapos felületű, névtáblákkal tűzdelt sziklára, ami a Baranya Megyei Természetbarátok Panteonja.

Fárasztó, és eseménytelen szakaszt tartogat a Kéktúra: a következő kilométereken a Mecsek északi, mészkőbe vágódott völgyeinek fejezeteibe ereszkedünk le, hogy aztán azonnal kikapaszkodjunk belőlük. A hűs, menedékes szurdokokban szép szál bükkök jelennek meg, de az igazi attrakciók felkereséséhez kitérőre van szükség. A Nagy-Mély-völgy és a Meleg-Mányi-völgy karsztpatakjai a felszínre lépve elvesztik szén-dioxid tartalmukat, ezért a bennük oldott mész kiválik, látványos, varázslatos mésztufa-lépcsőket, csillámló vízeséseket építve. Utóbbi szurdokban a Fátyol-vízeséshez hasonló, impozáns mésztufagáton zubog le a patak.

A Kéktúra röviden rátér a hegyháton futó aszfaltútra, és miután elhagyja azt, a Fehér-kúti kulcsosházhoz vezet (pecsételőhely). Már az épület méretein és teraszának kialakításán is látszik, hogy régebben turistaházként működött.

Fehér-kúti kulcsosház - Zobákpuszta

Az autóutat kerülgetve, de rá nem térve kalauzol a K jelzés egyre lefelé a hegytetőről. Érintjük a Tripammer-fa pihenőjét: a hatalmas tölgy Tripammer Károlynak állít emléket, aki Pécs főerdőmérnöke volt a 20. század elején. Az ő érdeme a hegyháton futó műút, illetve a turistaút-hálózat kiépítése, illetve új erdőgazdálkodási technikák meghonosítása. Perceken belül Árpádtetőre, a hegységet átszelő út mentén kialakult üdülőtelepre érkezünk, a Mecsextrém Erdei Kalandpark kapujába. A turistaút melletti emlékkő a történelem egy érdekes szakaszáról mesél: 1918-tól a szerb hadsereg megszállás alatt tartotta Dél-Baranyát, és éppen itt lépte át a magyar hadsereg 1921. augusztus 22-én a demarkációs vonalat, hogy ezzel visszacsatolja a területet az országhoz.

Az egész mecseki Kéktúra legeseménytelenebb kilométereit gyűrjük le a következő szakaszon. Kezdteben aszfalton, majd erdészeti szállítóúton gyalogolunk. A dombsági táj a Mecsek keleti feléhez képez átmenetet. A Komlói-medence közelsége, illetve a déli lejtők szénbányái (melyek közt akad máig működő külfejtés is) miatt számtalan meddőhányó és tájseb foltozza a tájat, persze ebből az erdőtől nem sokat látunk ösvényünkről. A Komló külterületén működő, jó minőségű andezitet szolgáltató bánya zaja hosszan kísér utunkon. A Hársas kulcsosház helye után nem sokkal gyönyörű bükköst szelünk át, megkerülünk egy duzzasztott tavacskát, és bár a bokroktól nem látjuk, a vasasi szénbánya gigászi fejtésének közvetlen közelében túrázunk.

A Köves-tető oldalában kapaszkodó ösvény vadregényes sziklák alatt tekereg: a vulkanikus eredetű fonolit Magyarországon csak a Mecsekben bukkan a felszínre. Körüljárva a csúcsot jobbra rövid kitérő a K▲ jeleken a Köves-tető kilátója. A toronyból nemcsak a szomszédos fonolitbányát és a hatalmas vasasi fejtést látjuk, hanem a teljes Villányi-hegységet, illetve a Zengő kúpját is.

Leereszkedünk az aszfalt közelébe, és az erdőben követjük futását. Végül az útszélen térünk be Zobákpusztára, az egykori irtványtelepülésre. A 20. században a bányászat határozta meg fejlődését, a 2000-es évek elején azonban a szomszédos Zobákakna is bezárt. A pecsétet az útkanyartól balra, az ifjúsági tábor házának falán leljük.

Öffentliche Verkehrsmittel

Abaliget vasútállomás megközelítése :

  • Vasúttal a Pusztaszabolcs és Pécs közötti 40-es számú vasúti fővonalon Abaliget vasútállomásig.
  • Helyközi busszal Abaliget, vasútállomás bejárati út megállóig.

Zobákpuszta:

  • A Szekszárd és Komló közötti buszjáratról a Zobákpuszta, autóbusz-váróterem megállónál kell leszállni
  • Pécs felől a buszról a Zobákpuszta, szászvári útelágazás megállónál szálljun le

Anfahrt

Abaliget  

  • Mind a vasútállomás, mind a buszmegálló a K jelzés mentén található, a szakasz kezdőpontján.

Zobákpuszta :

  • A Komlóhoz tartozó Zobákpusztát átszelő úton fut a DDK K jelzése. Zobákpuszta, autóbusz-váróterem megállóból rögtön a K jelzésen találjuk magunkat. A Zobákpuszta, szászvári útelágazás megállótól keletre kétszáz méterre kell sétálni, az Y elágazásban jobbra tartva. 

Parken

  • Abaligeten a vasútállomás mellett lehet parkolni.
  • Zobákpusztán nincs külön parkoló, a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk az utcán.

Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Kéktúra III. turistakalauz (Dél-Dunántúl) - Az Írott-kőtől Szekszárdig
  • Mecsek turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

  • Bármely Mecsek-térkép


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
38 km
Dauer
11:55 h
Aufstieg
1390 hm
Abstieg
1205 hm
Streckentour Etappentour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

: h
 km
 Hm
 Hm
Höchster Punkt
 Hm
Tiefster Punkt
 Hm
Höhenprofil anzeigen Höhenprofil verbergen
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.