Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Fernradweg

A nagy vulkán kör, avagy a Börzsöny arcai

Fernradweg · Börzsöny · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
MTSZ - Partner Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Utunk legkeményebb próbatétele a Závoz felé
    / Utunk legkeményebb próbatétele a Závoz felé
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Magas-Börzsöny a Julianus barát toronyból
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A forgalommentes Hadiúton
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Erdészeti úton bármikor jöhet egy ilyen monstrum
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Útbaigazítás Királyréten
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Bacsina kút, vagy más néven Kenyeres-forrás
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Kerékpáros jelzés a Börzsönyben
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Kemence-patak völgye ideális családi túraterep
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Börzsöny bércei Kemence mellől
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Érkezés Nagybörzsönybe
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Kerékpárosok Törökmező előtt
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Csapásréteken nagyon jó bringázni!
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Erdei kereszt Zebegény felett
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Egy csipetnyi vadnyugat a Börzsönyben
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
m 700 600 500 400 300 200 100 80 60 40 20 km Julianus-kilátó (Hegyes-tető) Királyréti Kirándulóközp … okolya-Huta) Törökmező turistaház

A kétnapos túra során körbetekerjük hazánk egyik legvadregényesebb középhegységét, s ezáltal egyedülálló módon fedezzük fel a Börzsöny különböző, egyenként is lenyűgöző arcait.

geöffnet
mittel
90 km
7:39 h
1059 hm
1059 hm

A két - vagy akár több - nap alatt kényelmesen teljesíthető, közepesen nehéz túrán (összesen 90 km, 1059 m szinttel) megismerjük az egykori, formakincsét a mai napig őrző ősvulkán minden oldalát. Kismarosról Szokolyán át Királyrétre, a Börzsöny legnépszerűbb turistaközpontjába tekerünk. Itt bevesszük magunkat az erdőbe, és a történelmi Hadiúton tekerünk át Diósjenő felé. Megmásszuk utunk legmagasabb pontját, a Závozt, majd több kilométer suhanás vár ránk hazánk egyik legszebb patakvölgyében, a Kemence-patak már-már a Kárpátok hangulatát idéző tekintélyes völgyében.

Kemencétől a Börzsöny nyugati lábánál haladó közúton hullámvasutazunk, s egészen az Ipolyig ereszkedünk, hogy feltekerjünk a páratlan kulturális látnivalókkal büszkélkedő Nagybörzsönybe. A Nagyirtáspusztára való kapaszkodót remek erdei aszfalt segíti, innen pedig Kóspallagon át a Börzsöny déli „kicsúcsosodását” vesszük célba, hogy a Dunakanyar páratlan panorámájával búcsúzzunk a Börzsönytől a hegység ikonikus kilátójában, a Julianus barát toronyban.

Túránkat egy remek erdei suhanást követően a hangulatos Zebegényben fejezzük be.

Autorentipp

  • Mind a táv, mind a látnivalók szempontjából Kemence tűnik a legideálisabb választásnak szállás tekintetében. Az összes táv kicsivel kevesebb, mint felét tesszük meg idáig, ám innen lehetőségünk van felfedezni az ország egyik legszebb erdejét, a legendás Csarna-völgyet, akár gyalogosan, akár a Kemencei Erdei Múzeumvasutat igénybe véve. A faluban pedig a szálláskínálaton felül egy egyszerű strandot is találunk!
  • A túrát igény szerint további szakaszokra is bonthatjuk, ebből a szempontból a Nagybörzsönyben található szálláslehetőségek, illetve a Törökmezőn található turistaház tűnik ideális választásnak.
Profilbild von Ferenc Szigeti
Autor
Ferenc Szigeti
Aktualisierung: 21.05.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
501 m
Tiefster Punkt
109 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Közutakon haladva mindig tartsuk be a KRESZ előírásait, és közlekedjünk fokozott figyelemmel, még akkor is, ha zömében alsórendű utakon haladunk!
  • Az autóforgalom elől elvileg lezárt erdészeti utakon is fokozottan ügyeljünk, erdészeti jármű és kerékpáros bármikor felbukkanhat, különösen itt, a főváros és a Dunakanyar közelében. 

Weitere Infos und Links

  • Az útvonal nagy részében alsórendű országutakon és kerékpározásra kijelölt aszfaltozott erdészeti utakon tekerünk, de három ponton szükség lesz némi terepi tapasztalatra is. Mindebből kifolyólag a bemutatott útvonal csak hegyikerékpárral, illetve jól felszerelt túrakerékpárral teljesíthető. Elsőként a Királyrét felett kezdődő, Diósjenő irányába haladó K kerékpárjel széles, de néhol kifejezetten köves erdei útjával kell megbirkóznunk. A második leküzdendő hegyi terep Nagybörzsöny szélétől vár ránk: a szintén erősen köves kerékpárút mintegy 2 km alatt ereszkedik be a Farkas-völgy aljába, ahol viszont már jó minőségű erdei aszfaltút vár ránk. Túránk végén a Julianus barát torony alatti parkolóig tekerhetünk betonon, a toronyba való kitérőt gyalogosan tudjuk megtenni. A parkolóból a K kerékpáros jelzés a Csizmadia-völgyön át ereszkedik le Zebegénybe. Ez az út viszont annyira kőmentes, ideális lejtésű terep, hogy még az is meg fogja szeretni a terepbringázást, akinek nem ez a kedvenc műfaja.
  • Az erdei kerékpáros jelzések nem túl sűrűn láthatók a bemutatott túrán, de minden útszakasz jól követhető és egyértelmű.

Start

Kismaros, vasútállomás (112 m)
Koordinaten:
DG
47.827222, 19.012261
GMS
47°49'38.0"N 19°00'44.1"E
UTM
34T 351231 5299009
w3w 
///ertappt.gültiger.schwellen

Ziel

Zebegény, vasútállomás

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Kismaros vasútállomását elhagyva a kisvasutat kísérve Szokolya, illetve Királyrét felé tekerünk.
  • Királyréten egyenesen felfele, a K kerékpáros jelzésen haladunk tovább az erdei aszfaltúton, majd kb. 2,5 km-t követően jobbra térünk a jelzéssel együtt a széles dózer útra.
  • A P kerékpár jelzést követjük hosszú kilométereken át egészen a Diósjenő és Kemence közötti műútig.
  • A műúton balra térünk, és a kiváló minőségű, a Kemence-patak völgyében haladó erdei aszfalt csíkot követjük egészen Kemencéig.
  • Kemencénél rátérünk az Ipoly mentén Szobra tartó országútra, és Vámosmikola keresztezésével a nagybörzsönyi elágazásig tekerünk.
  • Felkapaszkodva Nagybörzsönybe, a Tájház és a Bányásztemplom mellől induló K jelzésen jobbra térünk (bár helyben külön nincs jelezve, de ez kerékpáros útvonal is).
  • Kikapaszkodva a faluból köves erdei úton ereszkedünk be a Farkas-völgy aljába a K jelzésen, ahol már kiváló minőségű erdei aszfaltút vár ránk. Innentől ezt követjük. Nagyirtáspusztán átkelünk a Vízválasztón, majd Kóspallagra ereszkedünk.
  • Kóspallagról az országúton tekerünk Kismaros, illetve a Duna partján haladó 12-es út felé, de a Törökmezőnél található elágazásban jobbra térünk.
  • Törökmezőt érintve karikázunk az erdei aszfalton egészen annak legvégéig, a Nagymaros felett található parkolóig. Innen gyalog tehetünk egy kitérőt a páratlan panorámát nyújtó Julianus barát toronyba (K jelzés).
  • A parkolóból a K kerékpáros jelzésen, a villanyvezeték alatt vezető, kiváló erdei bringaúton ereszkedünk le (Csizmadia-völgy) Zebegénybe.
  • A falu főutcáját elérve balra fordulunk, és hamarosan meg is érkezünk túránk végéhez, Zebegény vasútállomásához.

A túra részletes leírása:

A hegyi turizmus vonzásában a hegység déli oldalán

Ikonikus ponton kezdjük meg túránkat Kismaroson: a vasútállomás mellet találjuk a Börzsöny első, szépen felújított kisvasútvonalának (Királyréti erdei vasút) állomását. Ma innen Királyrétre, az egykori Szokolyahutára közlekedik a turizmus szolgálatába állított kisvasút, amelynek zömében az országút mellett haladó pályáját Királyrétig követjük. Amikor kirándulók még nem jártak erre, a vasút mélyen behatolt az erdőségek belsejébe, hiszen mint az ország többi hasonló kisvasútját, ezt is az értékes faanyag, illetve a kőbányászat érdekében építették.

Elhagyva a törökdúlás miatt egykoron kihalt, majd német telepesekkel újranépesített Kismarost, Börzsönyliget házai mellett, enyhén emelkedő országúton haladunk Szokolya, majd tovább, Királyrét felé. Mivel Királyrétről közelíthető meg legkönnyebben a hegység központi része, az ország egyik legkiterjedtebb lakatlan tája, a Magas-Börzsöny, a főváros irányából könnyen elérhető Királyrét gyorsan a hegység legismertebb kirándulóközpontja lett (ez hétvégi forgalmán meg is látszik). Míg a jelenlegi elnevezés arra utal, hogy a középkorban itt uralkodók vadászkastélya állt, az üdülőterület régi neve a valamivel később itt termelt vasérc bányászatára (az egyik bányatáró a játszótér mögött ma is látható) és feldolgozására (hámor) utal. Királyrét több turisztikai attrakcióval várja a kirándulókat, mindenképpen érdemes megpihenni itt. A nemzeti park által működtetett Hiúz Ház, az egykori erdészlakból kialakított látogatóközpont, valamint a kisvasút végállomásánál üzemelő hajtánypálya mind-mind kiváló látnivaló.

Neves utakon a Börzsöny keleti oldalán

Királyrétről egyenesen haladunk felfele az erdei aszfaltúton (a K kerékpáros jelet követve), majd a jelzéssel együtt jobbra térünk a Cseresnyés-völgybe. Gyönyörű középhegységi szakasz vár ránk, ahol ízelítőt kapunk hazánk egyik legnagyobb, összefüggő erdőségéből. Ennek fő oka amúgy a terület földtörténeti múltjában rejlik: a hegység formakincse meglepően jól őrzi az egykori ősvulkán szerkezetét, s a Börzsöny főcsúcsáról, a Csóványosról körbetekintve könnyen felismerhető ma is annak egykori kalderája, ahol a vad erdőségekben települést egyáltalán nem találunk. Sajnos nézelődni a bringáról nem nagyon van lehetőség, mert utunk ezen, Hadiútként ismert szakasza ízelítőt ad a hegységet felépítő vulkáni kőzetek keménységéből is...

A Cseresnyés-völgyből kiemelkedve az első szakaszt kővel kirakott, meredek makadámút-, míg később szerencsére több egyenes szakasz, lejtők és jóval kevesebb kő jellemzi. Sok turistával valószínűleg nem fogunk találkozni itt, s ez úgy általában is igaz a hegység kevésbé járt keleti oldalára. Egy ponton pedig gyönyörű kilátásban van részünk a Naszály irányába.  

Így érkezünk meg a Diósjenőt Kemencével összekötő országútra, ahol érdemes megpihenni, hiszen utunk egyik legkeményebb kapaszkodója vár ránk. A Diósjenő fölötti Závoz nyergén keresztül már a középkorban is fontos kereskedelmi útvonal kelt át a Kemence-patak völgyébe. A jó adottságú utat értelemszerűen kihasználták később az erdőgazdálkodás során is, erre fűzték fel a hegység belsejébe induló szekérutakat –ez jól látható a térképen ma is. Az ősi út Diósjenő felől a Závozra szerpentinező makadámút szakasza pedig már „uradalmi” időkben készült, az utolsó helyi erdőbirtokos, özv. Sváb Sándorné építette az 1920-as évek második felében. Ebben az időben itt is keskeny nyomtávú vasút vitte le az erdőbirtokon kitermelt fát a rakodóig, majd innen fuvarozták tovább a településekre vagy a vasút irányába. A Závozra tartó ősi út aztán az első bécsi döntést követően fontos hadászati útvonallá is vált.

Kárpáti hangulatok a hegység északi oldalán

A Závoz nyergét, s egyben utunk legmagasabb pontját (501 m) megmászva az egész túra talán legvadregényesebb szakasza vár ránk. Könnyen elképzelhető, hogy a szláv „köves” szóról (kamenica) kapta következő célpontunk, Kemence a nevét, hiszen a falu felé tartó, vad, sziklák között robogó Kemence-patakot követjük végig ezen szakaszon. A patakot gyönyörű erdők, rejtélyes, mohos sziklafalak és hatalmas erdőségek övezik. Az út mellett az egykori hegyvidéki gazdálkodás nyomait fedezhetjük fel: zakatolt itt kisvasút, van kőfejtő, a gyönyörű útszéli rétek pedig egykoron hegyi kaszálók voltak.

Az út hajtűkanyarjában egykoron álló Mázsaháznál lévő információs tábla nem véletlenül tudatja, hogy bizony ekkora erdőségben otthonra talált a hiúz és néha még a barnamedve is erre téved a közeli Szlovákiából. A Kemence-patak völgye kiépített kerékpáros infrastruktúrával várja a bringásokat: pihenőhelyet találunk a Závoznál, a Király-kútnál, a Kenyeres-forrásnál, a Gyeplős-kútnál, továbbá Kemencén, a kisvasút végállomásánál.

Bár a Magas-Börzsöny tekintélyes magaslatait nem érintjük a túra során, az azokra jellemző kárpáti hangulatot leginkább itt, a Kemence-patak völgyében élhetjük át. A valaha itt vadászó Mátyás királyról elnevezett Királyházán akár meg is szállhatunk, a jó kondícióban lévő túrázók pedig felejthetetlen élményt szerezhetnek, ha innen, északról, a közeli Nagy-Mánán keresztül másszák meg az egykori vulkán csúcsát. Ha a közeli Kemencén szállunk meg, akkor kevésbé fárasztó módon is felfedezhetjük a Magas-Börzsöny zárt erdőségeit, hiszen a Magosfától a Csóványoson és a Nagy-Hideg-hegyen keresztül a Holló-kőig húzódó egykori kalderaperem zárt katlanát csak a Fekete-patak vágja keresztül északi irányban, s az éppen itt folyik bele a Kemence-patakba.

Az ország egyik legérintetlenebb erdőségének számító Csarna-völgyet rövidebb és hosszabb túrával, sőt, részben kisvasúttal (Kemencei Erdei Múzeumvasút) közlekedve is elérhetjük. De ha nem is tervezzük a Börzsöny vadregényes északi oldalának meghódítását gyalogosan, mindenképpen álljunk meg a Kenyeres-forrásnál! A bővízű forrásnál nem csak szomjunkat olthatjuk, de megtudhatjuk azt is, hogy a Börzsönyben mintegy 400 forrást tartanak számon, ezek jelentős része kifejezetten bővízűnek mondható.   

Kemencétől Nagybörzsönyig a hegység nyugati oldalán

Kemencét elhagyva egy nagyobb tekerés és egy alapos hullámvasutazás vár ránk, miközben bal kéz felől folyamatosan a Börzsöny tekintélyes masszívumát csodálhatjuk. Innen nézve szinte hihetetlen, hogy az összefüggő tömbnek tűnő hegyeken keresztül érkeztünk ide le, az Ipoly mellé. Még hihetetlenebb, hogy azokon a hegyeken át fogunk Nagyirtáspusztára jutni hamarosan!

Nagybörzsöny híres látnivalóiért egy kemény emelkedővel kell megküzdenünk, de megéri. Nem akárhol járunk ugyanis: Nagybörzsönyben az a mondás járta egykor, hogy „az aranyborjúnak csak a farka van Selmecbányán, a feje Börzsönybe ér”. Ez a már Zsigmond király idejében Nagybörzsöny környékén működő arany-, ezüst-, réz- és vasércbányák minőségére és mennyiségére utalt. A magyarok mellett szászokat telepítettek ide a királyok, s 1439-ben bányavárosként, a mai Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya versenytársaként említették Nagybörzsönyt. Habár a bányaműveléssel rég felhagytak, s a bányákat berobbantották, a falut járva mindenhol a nevezetes múlt mesél.

A kis falu legismertebb látnivalója a település szélén álló, védőfallal körülbástyázott, román kori Szent István-templom, de találunk itt megmaradt vízimalmot, tájházat, gótikus bányásztemplomot is. Sőt, sok helyütt látni a régi házakon, a tornác végeként az utcára nyíló vakajtót, amelyen keresztül a ház lakóit kísérték utolsó útjukra a családtagok. A Szent István-templom díszes főpárkányán látható furcsa, bajszos emberfejekhez pedig érdekes legenda fűződik: a tatárok elől a templomba menekült helyiek a rájuk támadó tatárcsapatot lekaszabolták, fejüket levágták, csak egyet hagytak meg hírmondónak. Tatárfejek ezek a díszek tehát, s az egyetlen üres hely a meghagyott hírmondót jelképezi.

Ismét délen, a Dunakanyar vonzásában

A nagybörzsönyi pihenőt követően a K jelzést követve egy meredek kaptatón hagyjuk el a falut. A tetőt elérve a köves úton a Farkas-völgy aljába, a patak mellé ereszkedünk egy meglehetősen köves erdei úton. Szerencsére innen már kiváló minőségű erdészeti betonúton, kellemes emelkedővel kapaszkodhatunk fel Nagyirtáspusztára, ahol a Szobról érkező, Nagybörzsönybe tartó, immáron transzbörzsönyiként funkcionáló kisvasút igényesen felújított állomását, valamint a turistaházból jelentős fejlesztésekkel kialakított Szent Orbán Erdei Hotelt, hazánk egyik legszínvonalasabb hegyvidéki üdülőkomplexumát találjuk.

Innen aztán ismét jön a robogás, de ezen a szakaszon különösen figyeljünk, hiszen Nagyirtáspusztára kifejezetten sok kiránduló érkezik autóval. Kóspallagot elhagyva a Duna felé tekerünk, immáron az országúton, majd Törökmezőnél jobbra térünk. A zárt erdőségek itt hatalmas hegyi réteknek, egykori kaszálóknak adnak helyet: Törökmező a Börzsöny egyik legnagyobb hegyi legelője, amelynek középkori eredetét, továbbá a települések életében betöltött kiemelkedő szerepét történeti források is bizonyítják. Ebben a gyönyörű tájban hullámzik végig utunk egészen a Nagymaros fölötti parkolóig. A parkoló előtt található ún. Csapásrétek hagyásfás legelője talán a legfestőibb az összes rét közül. Egykoron ez a hosszúkás legelő tette lehetővé a marhahajtók számára a Duna mentén, nagy kerülővel haladó út levágását, miközben a dús hegyi legelők az állatok számára táplálékot is biztosítottak (amire szükség is volt, hiszen sok száz kilométer állt még előttük a nyugat-európai felvevőpiacokig).

A parkolóból érdemes egy gyalogos kitérővel (K jelzés) felkeresni a Hegyes-tetőn álló, 1938-1939-ben épült emblematikus Julianus barát kilátótornyot. Innen egyrészt gyönyörűen rálátunk a Magas-Börzsöny tekintélyes tömbjére, no és persze az alattunk fekvő Dunakanyarra, hazánk egyik legszebb tájára is csodálatos kilátás nyílik. Továbbá azt is megérthetjük innen nézve, hogy a Hegyes-tető környezete ugyan tájföldrajzi szempontból a Börzsöny hegységben helyezkedik el, földtani értelemben viszont a Visegrádi-hegység részét képezi. Érdemes feleleveníteni a Másfél millió lépés Magyarországon című sorozat börzsönyi filmjének utolsó képsorait is. Azokon ugyanis a Nagymaros fölött álló kilátóban magyarázza egy szakértő az 1977. szeptember 16-án aláírt Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer terveit. A Dunakanyarba tervezett erőmű szerencsére nem épült meg, de sajátos és sajnálatos tájképi mementóként láthatóak a Visegrád melletti mesterséges gátak.

Megannyi élményt és különböző karakterű tájakat követően túránk még egy utolsó meglepetéssel szolgál. A parkolóba visszatérve a K kerékpáros jelzést követve egy szelíden lejtő, egyáltalán nem köves, kiváló kerékpáros terepen suhanhatunk le utunk végpontjára, a mesés Zebegénybe, a Dunakanyar legfestőibb településére.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Vonattal érkezve Kismaros állomásnál kell leszállni.

Anfahrt

  • A túra a vasútállomásnál kezdődik.

Parken

  • Amennyiben autóval érkezünk Kismarosra, a vasútállomás környékén a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk. A túra végpontjából, Zebegényből könnyen, közvetlen vonattal juthatunk vissza Kismarosra.

Koordinaten

DG
47.827222, 19.012261
GMS
47°49'38.0"N 19°00'44.1"E
UTM
34T 351231 5299009
w3w 
///ertappt.gültiger.schwellen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

  • A Börzsöny turistatérképe

Ausrüstung

  • A túra bejárására hegyi- vagy túrakerékpárt vigyünk magunkkal, hiszen három ponton is erdei utakon halad a bemutatott túraútvonal.
  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak, és ne hagyjuk otthon a lakatot sem!  
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • Sok helyütt lesz lehetőségünk 40 km/h felett gurulni, így a sisak viselete kötelező, de egyébként is erősen ajánlott a túra egésze során!
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
  • Habár az út során több helyen van lehetőség élelemhez és vízhez jutni, ugyanakkor hosszabb szakaszokon nem érintünk települést, így érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nagy nyári melegben.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app és turistatérkép.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
90 km
Dauer
7:39h
Aufstieg
1059 hm
Abstieg
1059 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Etappentour aussichtsreich kulturell / historisch Bergbahnauf-/-abstieg

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.