Teilen
Merken
Drucken
Tour hierher planen
Einbetten
Quelle

Kékkúti Theodora-forrás

Quelle · Balaton-felvidéki Nemzeti Park · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Theodora-forrásnál mindenképp töltsd újra kulacsodat!
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség

A Káli-medence közepén fekszik a pici, egyutcás település, ahonnan az egyik legrégebbi hazai ásványvizünk származik. Az egykor Anna névre hallgató forrás fölé a Balaton-felvidéki házak homlokzatára emlékeztető házacskát építettek, ahol mindenki számára elérhető a kissé szénsavas víz.

Az ásványvíz keletkezése

Az ásványvíz kialakulásában közvetlen szerepet játszik a vízkörforgás, ami a csapadék keletkezése, a beszivárgás, a párolgás, a víz földfelszín alatti és feletti útját jelenti. A Káli-medence szélein a csapadék beszivárog a felszínen, majd érintkezésbe lép a talajjal és a kőzetrétegekkel. A felszín alatti járatrendszereken keresztül a víz lassan a medence belsejébe, mélyebb részeibe jut. Ez idő alatt a víz a víztartó rétegek ásványaiból ionokat old ki, ezáltal megnövekedik az ásványianyag-tartalma. Az ásványvíz repedésekben áramlik a felszín felé, ahol a szerkezeti törésvonalak mentén jut közvetlenül a felszínre. A kékkúti víz szénsavtartalma természetesen oldódott a vízbe.

Már a rómaiak is…

Az évezred első négy százada alatt a Balaton környéke és az egész dunántúli terület Pannonia néven a Római birodalom része volt.  Ebben az időben a Káli-medencét keresztülvágta egy közlekedési útvonal, amely Cserszegtomajtól Kékkúton és Balácapusztán keresztül egészen Óbudáig vezetett. A Kékkúton talált sírkövek, oltárkövek és épületmaradványok arra utalnak, hogy Kékkút már az I. században jelentős település lehetett.

Bár az itt feltörő kénes vizet már a rómaiak is ismerhették, az csak legenda, hogy a forrásvizet I. Justinianus bizánci császár felesége, Theodora annyira kedvelte, hogy róla nevezték el. A név - amit a 20. században adtak neki - jelentése „Isten ajándéka”, ami egyszerre utalhat a víz gyógyító hatására, a kivételes szerencsére, hogy épp itt fakad, valamint a település római múltjára.

Kékkút – kék vizű kút

A kis község először 1749-ben szerepel Kékkútként, de már a kora középkorban felbukkan a „Kőkút” név, ami arra utal, hogy bár a római kor óta ismert volt a forrás, nagyüzemi kitermelésére még sok-sok évszázadot kellett várni. Az 1700-as évektől kezdődően jelentek meg az első olyan, tudományos igényű művek, amelyekben a kor kiváló geográfusai, botanikusai, valamint kémikusok és orvosok foglalkoznak az ásvány-, illetve a gyógyvizekkel.

Bél Mátyás, a 18. század elejének kiváló polihisztora, történelem- és földrajtudós így írt Zala megyéről: „Két szénsavas forrása van a vármegyének … ezek közül a jobbik Füred, a másik, a Kékkút mellett fakadó gyengébb ennél, kékes színű és a helységnek ez adta a nevét. Noha jóízű víz bugyog fel a forrásból, nem tudom miféle vízerek szivároghattak bele, melyet elrontottak, de mindamellett azok, akik megszokták, elég jólesően fogyasztják.” 

A század második felében az ő munkásságát folytatta a kor zseniális természettudósa, Kitaibel Pál, aki gyűjtőmunkája során 150 vízelemzést végzett, köztük Kékkúton is.

A 19. században számos, ásványvízzel foglalkozó szakember kitűnő munkája jelenik meg, de ezek legtöbbje legfeljebb megemlíti a kékkúti ásványvizet – ahogy a korabeli térképek is jelölik - anélkül, hogy részletesebben foglalkozna vele.

A hírnév felé

A kékkúti ásványvizet „Kékkúti Anna-forrás víz” néven kezdték palackozni 1907-től, előtte csak a helyi lakosság és a környékbeliek fogyasztották.

A víz híre felkeltette a pápai Lang Mayer és Fia cég tulajdonosát, és bérbe vette a savanyúforrást Kékkút községtől. A forrásra palackozót épített, és 1907-ben már meg is kezdte az ásványvíz forgalmazását: az év szeptemberéig mintegy 60 000 darab 1 és félliteres üveget töltöttek meg.

1909 végén egy tapolcai bádogos és vállalkozó vette át az üzemet. Tolnay Lajos tovább folytatta a palackozást, és az Anna-ásványvíz nevet meghagyva elkezdte felépíteni a – mai szóval – márkát: címkét, újsághirdetést és látványos plakátokat is készíttetett a víznek.

Az 1911-es Magyar Fürdő-kalauzban tiszta, baktériummentes és egészséges víznek írják le, amit az orvosok „cukorbetegség, vérszegénység, vesebaj és mindennemű emésztési zavarok ellen” javasolnak. Legnagyobb sikerét is ekkoriban éri el, az 1912-es párizsi nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kiállításon az Anna-forrásvíz aranyérmet és díszoklevelet kapott.

Több tulajdonosváltás után 1921-ben Tokaji József tulajdonába kerül az üzem. Ő volt az, aki a nagyobb vízhozam érdekében új kutat ásatott, és szakemberekkel mérte fel a forrás vizének összetételét. 1923-ban alakult meg a Kékkúti Gyógy- és Ásványvíz Rt., és a rá következő évben a kékkúti szénsavas vizet hivatalosan is ásvány-, illetve gyógyvízzé, a forrást pedig gyógyforrássá minősítették.

A húszas években készült a víz mai napig látható grafikai védjegye, Réczey Miklós építészmérnök alkotása. A kép két, vizet kínáló, illetve merítő fiúgyermeket ábrázol, akik egy körmedence feletti csobogón állnak. A grafika nem csak a palackok címkéjén, hanem a kékkúti forrás fölé a 2000-es években emelt szoborban is visszaköszön.

A második világháború megszakította az üzem fejlődését, 1942-ben be is szüntette termelését, ami csak 1957-től, már az államosítás után indult újra. Az új korszak azonban, ami jelentős mértékű termelésnövekedéssel is járt, 1976-ban kezdődött, amikor a Badacsonyvidéki Pincegazdaság átvette a telep üzemeltetését. Ennek eredményeképp két év múlva már naponta 20-25 ezer palackot töltöttek.

A rendszerváltozás óta a Kékkúti Ásványvíz Rt. gondozza a forrásokat, és palackozza a vizet, amit a mai napig szülőföldjének, a kékkúti Kereki-dűlőnek nevén ismernek.

Bár a gyárba természetesen nem lehet csak úgy besétálni, az ásványvizes forrás előtte, közterületen található, így bárki hozzáférhet. A foglalás mellett tájékoztató táblákat és padokat is találunk. A vállalat 2005 körül két tanösvényt is létesített a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal közösen Theodora, illetve Theodora-Kékkő néven, amelyek a Káli-medence természeti értékeit mutatják be.

Öffnungszeiten

Heute geöffnet
Montag00:00–24:00 Uhr
Dienstag00:00–24:00 Uhr
Mittwoch00:00–24:00 Uhr
Donnerstag00:00–24:00 Uhr
Freitag00:00–24:00 Uhr
Samstag00:00–24:00 Uhr
Sonntag00:00–24:00 Uhr

Preise:

Ingyenes
outdooractive.com User
Autor
Zsuzsa Lévai
Aktualisierung: 25.06.2020

Öffentliche Verkehrsmittel

  • A Révfülöp és Tapolca között buszokról a Kékkút, gyógyvízüzem megállónál szálljunk le.

Anfahrt

  • A megállótól 100 métert kell sétálni a falu felé.

Parken

  • A forrás mellett tudunk parkolni.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Kékkúti Theodora-forrás

Fő utca 
8254 Kékkút

Eigenschaften

Ausflugsziel
  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Neuer Punkt
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden