Teilen
Merken
Drucken
Tour hierher planen
Einbetten
Kirche

Szent András-templom, Hidegség

Kirche · Pannonien
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • /
    Foto: Sasvári Zoltán, funiQ.hu
  • /
    Foto: Sasvári Zoltán, funiQ.hu
Karte / Szent András-templom, Hidegség

Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke a templom 12I-13. századi rotundája a benne látható 1250 körül készült freskókkal. A templomot az évszázadok folyamán többször átalakították, kibővítették, ezek során sérültek meg a Magyarországon különösen ritkaságnak számító falfestmények.

Hidegség jelképének tekinthető ez a középkori eredetű plébániatemplom, ami a falu feletti dombon áll. Román kori rotundája (körterme) Nyugat-Magyarország egyik kiemelkedő értékű műemléke. A templomra vonatkozó első írásos adat 1274-ből való, de a 12. században, legkésőbb a 13. század első felében már állhatott az épület.

Az eredetileg maximum 30-40 főt befogadni képes kupolatetős körbástya kialakítása azért különleges, mert a kör alaprajzú termet és a patkó alaprajzú szentélyt kívülről sík falakkal határolták, és a közöttük levő teret tört kövekkel töltötték ki. Freskóit azonban csak a tatárjárás után, feltehetően 1250 körül készítették. Középen, a szentély boltozatán Krisztus látható mandula formájú keretben, körbevéve a négy evangelista szimbolikus alakjával: Lukácsot ökör, Márkot oroszlán, Jánost sas, Mátét pedig angyal formájában ábrázolták. A kupolafestmény alá díszítősort festettek, amely egy ívsoros párkány sematikus mintázatának felel meg.

Az apszis (a szentély végződésének) középső részén a tizenkét apostolt emelt ívű árkádsorban ábrázolták. A keretívekben a neveket olvashatjuk, a keretekben balról jobbra magukat az apostolokat tekinthetjük meg: az első három alak elpusztult vagy elmosódott, a 4. Bertalan, az 5. Pál tar fejjel és szakállal, a 6. Péter rózsaszín kulccsal, a 7. András, a 8. János, a 9. az idősebb Jakab hullámos hajjal és szakállal, a 10. Tamás, a 11. Fülöp, a 12. pedig szintén elpusztult. Az eltűnt apostolábrázolások történetére két elmélet létezik. Az egyik szerint az 1747-48-as átalakítás során egy nagyobb oltárt helyeztek be, és csak a fal megbontásával tudták behelyezni az eredeti egyszerű kőoltár helyére. A másik magyarázat és a feljegyzések szerint is itt járt törökök rongálták meg, ennek valószínűségét a több helyen megfigyelhető kisatírozott arcok is bizonyítják (az iszlám vallásban tiltott az emberi arc ábrázolása).

A rotundában, a szentélytől jobbra illetve balra két további freskómaradvány látható. A jobb oldalon Jézust az olajfák hegyén, balra a római lovasokat, illetve gyalogosokat ábrázoló falfestményt tekinthetjük meg. A bal oldali, katonákat ábrázoló freskóból alig valami maradt meg az eredeti helyén, ugyanis az 1970-71-es restaurálás során a freskót fóliával emelték le a falról, és úgy restaurálták, de a munkások véletlenül leverték az alapjait, és így nem tudták visszahelyezni a helyreállított részt. Ez azóta a Nemzeti Galéria pincéjében található.

A község lakói a 16. század végétől a 17. század közepéig az evangélikus hitet vallották, erről emlékszik meg a templom tetején elhelyezett vaskakas. Az evangélikus vallás tiltja a szentek ábrázolását, ekkor meszelték le a középkori freskókat. Bár ez mai szemmel rongálásnak minősül, de pozitív hozadéka is volt: a mész tartósította a falfestményeket. Ezt a mészréteget id. Storno Ferenc távolította el a 19. század második felében, akinek keze munkáját rengeteg műemlék helyreállítása dicséri, pl. Sopronban is.

1660-ban bővítették először az épületet, nyugati irányban elbontották az eredeti bejáratot és párhuzamosan az első hajóval meghosszabbították. A kupola alatti freskósor az apostolokról is ekkor lett megfestve, fából huszártornyot építettek a szentély fölé, de általában az egész templomot átalakították. 1713-ban az épületet villámcsapás érte, teljesen leégett, ezért újabb felújításra volt szükség, ami 1747-48-ban történt meg. Ekkor épült a barokk torony a rotunda apszisa fölé.

Az új torony nagy tömegével erősen megterhelte a román kori szentélyt, ennek következtében a rotunda falában repedések keletkeztek (ezt a problémát csak a 2000-es körbebetonozás oldotta meg). A barokk átalakítás kiterjedt a templom egészére, az épület süvegboltozatot kapott. Ennek során sérült meg a késő reneszánsz apostolsor.

A toronyban két harang található, a régebbit Köchel János György öntötte Sopronban 1777-ben. Az építményt 1890-ben romantikus homlokzattal látták el, majd 1931-38-ban bővítették a templomot háromhajósra. Bár az átalakítás szükséges volt, hogy nagyobb legyen a befogadóképesség, de a belső pára ezután a hidegebb freskós román kori falazatokon csapódott le, és rongálta a falfestmények állapotát. 1971-72-ben választották le a templomtól a középkori részt. Az ez előtti állapotot egy kis kép őrzi a templomban. Az új rész főoltára 1954-ben készült vörös márványból, alkotója Fellegi Mihály csornai szobrász. A Szent Szívet ábrázoló oltárkép a bécsi J. Kessler munkája 1876-ból.

Az orgona a bécsi Deutschmann-műhelyből származik. A templom különlegessége még egy római korból származó pellengér, valamint az épület alatt feltárt pincerendszer.

Öffnungszeiten

Látogatás előzetes egyeztetés alapján.

outdooractive.com User
Autor
funiQ
Aktualisierung: 10.04.2019

Öffentliche Verkehrsmittel

  • Busszal érkezők a Hidegség, Petőfi Sándor utca megállónál kell leszállni.

Anfahrt

  • A buszmegállóóból kelet (Fertőhomok) felé induljunk el. 3-400 méter múlva egy villanyoszlop mögött keskeny ösvény indul. Ezen a Mária-út jelzését követve érjük el a templomot (500 m).

Parken

  • A templomhoz vezető Temetű utcában tudunk parkolni.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Du hast Fragen zu diesem Inhalt? Dann stelle sie hier.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Szent András-templom, Hidegség

Templom-domb 
9491 Hidegség
Telefon +36 99 376 016, +36 20 325 42 37

Eigenschaften

Ausflugsziel Schlechtwettertipp