Teilen
Merken
Drucken
Tour hierher planen
Einbetten
Halde

Gellért-hegy

Halde · Budapest und Umgebung
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Turistaút kanyarog a Gellért-hegyen
    / Turistaút kanyarog a Gellért-hegyen
    Foto: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Gellért-hegy
    / Gellért-hegy
    Foto: Major Brigi, funiQ.hu
  • Budapesti panoráma a Gellért-hegy tetejéről
    / Budapesti panoráma a Gellért-hegy tetejéről
    Foto: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Kilátás Pest felé a Gellért-hegy tetejéről
    / Kilátás Pest felé a Gellért-hegy tetejéről
    Foto: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Pest királykisasszony és Buda királyfi szobra a Gellért-hegyen
    / Pest királykisasszony és Buda királyfi szobra a Gellért-hegyen
    Foto: Major Brigi, funiQ.hu
Karte / Gellért-hegy

Budapest egyik látványossága a természeti és történelmi értékekben gazdag Gellért-hegy, amelynek szinte minden pontjáról gyönyörű a kilátás. 1987-ben a hegyet a Citadella és a Duna két partjának panorámája révén az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

A Gellért-hegy Budapest egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, Budapest ékköve és egyik legfőbb látnivalója. Nem csoda, hiszen számos érdekesség található itt: a Citadella, a városra lenéző Szabadság-szobor, a sziklatemplom, a Gellért-szobor és a vízesés, hogy csak néhányat említsünk ezek közül.

A Gellért-hegy a budapesti panoráma szerves része; ha nincs rajta egy Budapestet bemutató fotón, akkor szinte biztos, hogy a hegyről készült a kép, mint a város egyik legszebb kilátópontjáról. A 235 méter magas hegyet, ami szigorúan véve valójában domb, mind földrajzi, mind történelmi jelentőséggel bíró látványosságai – többek között a hegy tetején fekvő Citadella és a Duna két partjának panorámája – miatt 1987-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

A hegy nevét többféleképpen is írhatjuk: földrajzi névként kötőjellel írják: Gellért-hegy, városrészként pedig egybe: Gellérthegy. Ha nem lehet eldönteni, melyik jelentésében szerepel, vagy ha mindkét értelmezés egyaránt lehetséges, hagyományosan az egybeírást alkalmazzák, éppen úgy, mint a Margitsziget esetében is. A Gellért-hegy, mint földrajzi egység a Dél-Budai hegység része, keletről a Duna, északról a Várhegy, északnyugatról a Naphegy, délnyugatról pedig a Sas-hegy veszi körbe. A hegy a XI., és kis részben az I. kerületben helyezkedik el, és napjainkban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának fennhatósága alatt áll. A Gellért-hegy természetvédelmi oltalom alatt áll: a Dunára néző meredek hegyoldal még őrzi természetességét.

A hegy botanikai értékei a folyamatos pusztulást követően sokat vesztettek jelentőségükből, de a természetes növénytakaró mára kis foltokban megmaradt: tavasszal az odvas és ujjas keltikék helyenként szinte teljesen elborítják hegyoldalt. Hazánkban csak itt található meg a keleti fekvésű sziklagyepeken élő fokozottan védett sárgás habszegfű. A déli oldal szikláinál pedig a hegyi ternyével találkozhatunk. A Gellért-hegy alapja egy dolomit sziklatömb, amely feltehetőleg ötmillió évvel ezelőtt alakult ki, majd később, nagyjából két és félmillió éve töredezett össze. Ekkor emelkedtek ki a Budai-hegység hegyei, és ennek a törésnek következtében alakultak ki a budai hőforrások is, köztük a Mátyás-, a Rákóczi- és az Árpád-forrás is. A hegy lábánál, a török hódoltság idején épült gyógyfürdők jelentős része ezekből a hőforrásokból nyerték a vizet. Ma három gyógyfürdő található a Gellért-hegy környékén: a Gellért-, a Rudas- és a Rác fürdő.

A Gellért-hegyen a Sas-hegyhez hasonlóan sokáig szőlőt is termesztettek, de a 19. század végi filoxérajárvány (tetűjárvány) miatt ezek az ültetvények megsemmisültek.

A Gellért-hegy „emberi“ története évezredekre nyúlik vissza. Az itt végzett régészeti kutatások szerint a kelták idejében a hegyen az eraviszkusz törzs élt, akik bronzöntő- és fazekasműhelyeket is építettek a hegyoldalban. A rómaiak a hódítások után, az esetleges lázadások elkerülése végett a törzset letelepítettek a hegyről, és civitas Eraviscorum néven közigazgatási egységet hoztak létre a törzsből. Az Árpád-korban még Kelen-hegynek nevezett hegy a mai nevét Szent Gellért püspökről kapta, akit a legenda szerint 1046-ban a Vata-féle pogánylázadás résztvevői a hegy sziklás, dunai oldaláról egy hordóba zárva a mélybe löktek. A Gellért-hegy szintén Árpád-kori Pest-hegy elnevezése a kemence, üreg illetve barlang jelentésű, szláv eredetű pest szóból ered. Nevét feltehetőleg a Szent Iván-barlangról kapta, amelyben később a sziklatemplomot kialakították. Bár a Pest-hegy név ma már nem használatos a Gellért-hegy megnevezésére, azonban a Duna szemközti oldalán fekvő Pest város is innen kapta a nevét. A török hódoltság időszakában a hegy Gürz Eliász muzulmán pap nevét viselte, akit a törökök szentként tiszteltek, majd a halála után a hegyen temettek el. A törökök kiűzése után a Magyarországon élő német lakosság a hegyet Blocksbergnek nevezte el, ami németül boszorkányhegyet jelent. Egyes elképzelések szerint a németek boszorkányhiedelme a Gellért-hegyhez kötődik. A hegytetőről és a rajta álló erődítményről is kaphatta a nevét, amely egyébként hasonlít a német Harz-hegység legmagasabb pontjához (németül Blocksberg, illetve Brocken), ahol állítólag a 17. századtól a boszorkányok gyülekezőhelye volt.

A törökök a hegytetőn álló kápolna helyére palánkvárat építettek, amit kiűzésük során felgyújtottak. Később József nádor az egykori vár helyén felépíttette a 18. század végén Budára költözött Nagyszombati Egyetem csillagvizsgálóját. A csillagvizsgáló 1849-ben, Buda ostroma során megsemmisült – ma a hegy északi részén található a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat csillagászati intézménye, az Uránia Csillagvizsgáló. 1851-ben Haynau parancsára a hegy tetején megépült a citadella, amely az 1867-es kiegyezésig erődként funkcionált.

A Ferenc József híd – mai nevén Szabadság híd – 1894-ben elkezdett építési munkálatai során az eredetileg a Duna medréből kiemelkedő hegy lejtőit a hídról levezető úttest szélességében levésték. Az 1900-as évek elején kezdődött el a Gellért-hegy lejtőinek parkosítása, és a sétányok kiépítése. A hegy oldalában 1902 és 1903 között megépült a Gruber József víztároló, amely ma Budapest legnagyobb víztározó medencéje.

1923-ban a Gellért-hegy lábánál, a budai alsó rakparton még egy hidroplán állomás is helyet kapott, hogy az előkelő vendégek minél gyorsabban jussanak az akkor már hírneves Gellért fürdőbe.

1931-ben a hegy déli oldalán elhelyezkedő, Szent Iván nevét viselő barlangban a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára kialakították a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomot.

1945-ben, nem sokkal azután, hogy Budapest ostroma véget ért, kapott megbízást Kisfaludi Strobl Zsigmond a "Felszabadulási emlékmű" megalkotására, amely két év múlva készült el. Ma Szabadság-szoborként ismerjük a pálmaágat tartó női alakot, de az évtizedek alatt nem csak a neve, hanem a szoborkompozíció is sokat változott.

A hegy délnyugati oldalán található Jubileumi parkot 1965-ben adták át: a park a felszabadulás huszadik évfordulójára készült.

2001-ben a hegy északi oldalán kiállították Wagner Nándor szobrász filozófusokat megformázó szoborcsoportját, a Filozófusok Kertjét. Innen nem messze található az 1982-ben átadott Kilátókő-szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony szimbolikus szobra, Budapest 1873-as egyesítésének emléket állítva.

A Gellért-hegy oldalának parkosításával egy időben, szintén a 20. század elején kezdték el beépíteni a hegy déli lejtőjét. Az itt épülő villákba főnemesek, dzsentrik, katonatisztek, nagykereskedők, egyetemi tanárok, jogászok, magas rangú államhivatalnokok költöztek. Az egyik ilyen villa, az egykori Schmidt kastély helyén 1977-ben felépült az Államigazgatási Főiskola – 2016 óta a hivatalos nevén Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar – a Ménesi úton. 1911-ben szintén a Ménesi útra költözött az 1895-ös alapítású Eötvös József Collegium. Az 1900-as évek elején a Kelenhegyi úton, Kann Gyula tervei alapján épült meg a szecessziós stílusú Műteremház, más néven Művészház. A hullámosan kiképzett oromzatok, az Iparművészeti Múzeuméhoz hasonló kúpcserepek, a kerámia Huszka-motívumok, illetve a falak fölé nyúló pillérek díszítik az épületet. A Művészházban neves művészek éltek és alkottak, többek között Madarász Viktor, Czóbel Béla és Rippl-Rónai József.

A Gellért-hegy nyugati határa felé helyezkedik el a 168 méter magas, alig elkülöníthető Kis-Gellért-hegy. A Gellért-hegy területének kiépítése a 21. században sem ért véget: hegy több pontján alakítottak ki játszótereket, parkokat, emellett 2016 júliusában ötletpályázat nyílt a Gellért-hegy területének megújítására, amelyre bárki benyújthatja javaslatait.

Öffnungszeiten

Egész évben szabadon látogatható

Preise:

Ingyenes

outdooractive.com User
Autor
funiQ
Aktualisierung: 16.07.2019

Öffentliche Verkehrsmittel

  • A Gellért téren számtalan közlekedési eszköz megáll: M4-es metró; 19-es, 41-es, 47-es, 47/B, 48-as, 49-es, 56-os és 56/A villamos; 7-es és 133E busz; valamint a D11 és D12 hajó. 

Anfahrt

  • A Gellért térről a Kelenhegyi úttal párhuzamosan indul a budai Z jelzés, ami végigvezet a Gellért-hegy keleti oldalán. A Z▲ leágazáson jutunk fel a Szabadság-szoborig.

Parken

  • Autóval délről a Gellért tér környező utcáiban lehet parkolni. Északról, a víztározó felől a Sánc utca-Orom utca környékén, míg nyugatról a Szirtes úton, illetve annak végén a parkolóban hagyhatjuk az autót.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Gellért-hegy

 Budapest

Eigenschaften

Familien