Teilen
Merken
Drucken
Tour hierher planen
Einbetten
Geotop

Pandúr-kő és Zsivány-barlang

Geotop · Velencei-hegység
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Mintha egy óriás rakta volna egymásra a hatalmas gránittömböket
    / Mintha egy óriás rakta volna egymásra a hatalmas gránittömböket
    Foto: Attila Nógrádi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Évezredek alatt kerekedhet ilyen formájúvá a gránit
    / Évezredek alatt kerekedhet ilyen formájúvá a gránit
    Foto: Attila Nógrádi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Pandúr-kőről
    / Kilátás a Pandúr-kőről
    Foto: Attila Nógrádi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Rengeteg kisebb-nagyobb "barlangot" üreget rejtenek a szikatömbök
    / Rengeteg kisebb-nagyobb "barlangot" üreget rejtenek a szikatömbök
    Foto: Attila Nógrádi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pandúr-kő név megtévesztő, mert számtalan kisebb-nagyobb gránitszikláról van szó
    / A Pandúr-kő név megtévesztő, mert számtalan kisebb-nagyobb gránitszikláról van szó
    Foto: Attila Nógrádi, Magyar Természetjáró Szövetség
Karte / Pandúr-kő és Zsivány-barlang

A Pákozdi ingókövek szomszédságában találjuk a Pandúr-kő névre keresztelt sziklaalakzatot, amely az egyik legnagyobb és legérdekesebb geológiai látványosság a környéken, ráadásul még egy "barlangot" is felfedezhetünk a kőtömbök között.

Ha a Velencei-tó környékén járunk, érdemes túrázni egyet a Pákozd feletti Sár-hegyen, ugyanis - a szép panoráma mellett - itt találjuk a híres ingóköveket, és a tőlük néhány perces sétával elérhető Pandúr-követ. Ez utóbbi neve némileg megtévesztő, mert valójában számtalan kisebb-nagyobb gránittömbről van szó, amelyek úgy festenek a sűrű növényzetben, mintha csak egy óriás dobálta volna őket egymásra.

Ha nincs tériszonyunk, kapaszkodjunk fel rájuk bátran, de a környező fák miatt még a legmagasabb pontról se számítsunk lélegzetelállító kilátásra! Érdekesség, hogy a hatalmas sziklák között különböző méretű és hosszúságú üregeket, „barlangokat” találni. Ezek közül a mintegy 14 méter hosszú Zsivány-barlang a legnagyobb, a formációra egy információs tábla is felhívja a figyelmet a Pandúr-kő mellett.

Erről a tábláról tudhatjuk meg azt is, hogy a Velencei-hegység Magyarország legkisebb, de egyben legidősebb hegysége is, amely a földtörténeti ókorban, kb. 300 millió évvel ezelőtt keletkezett. Földrajzi értelemben valójában dombsággal van dolgunk, mivel legmagasabb pontja, a Meleg-hegy is csupán 351 méter magas. Ettől függetlenül érdemes megbecsülni ezt a helyet, mert Magyarországon mindössze két (a másik a Mórágyi-rög) olyan terület van, ahol a felszínre került a hegység kőzetét alkotó gránit, és amelyből az erózió „faragott” évezredek alatt köztéri szobrokat megszégyenítő formációkat.

Azok kedvéért, akik nagyon bele akarják ásni magukat az itt található gránittömbök előéletébe, idézzük a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság idevágó írását, mely szerint „a mélységi magmás kőzetként ismert gránit alapanyaga olvadt magmaként indult el a felszín felé, de nem jutott el odáig, hanem a mélyben megrekedt, és hosszú évmilliók alatt szép lassan kihűlt. A gránitot alkotó nagyméretű kristályos szemcsék is ez alatt a nagyon lassú kihűlés alatt kristályosodtak ki. Később, a már kihűlt és megszilárdult kőzet a hegységképződés során kiemelkedett a felszínre. Innentől kezdve az akkor már törésekkel, repedésekkel felszabdalt kőzettestet a föld külső erői – a víz, a szél, valamint a napsütés és fagy állandó váltakozása miatt kialakuló hőingadozás – vették kezelésbe. Romboló hatásukkal szép lassan legömbölyítették az éleket, lekerekítették a kőtömböket. A repedések között kipergő szemcséket a víz elmosta, így alakítva ki a 2-3 méteres, vagy még nagyobb méretű kerekded kőtömböket, melyeket a 19. századi földrajztudósok neveztek el gyapjúzsákoknak. Azokat a gyapjúzsákokat pedig, amelyek a fizika törvényeinek látszólag ellentmondva, csak néhány ponton támaszkodva szinte billegni látszanak, ingóköveknek nevezzük. Ahol a gránit tömbök, vagyis gyapjúzsákok között nagyobb méretű, ember számára is járható méretű üregek alakulnak ki, azokat nevezzük gyapjúzsák-barlangoknak. Ezek egyik leglátványosabb hazai példája az itt található Zsivány-barlang.”

Tipp: ha a S▲ jelzésen haladunk tovább, fokozott óvatossággal menjünk el a Pandúr-kő mellett, mert a meredek, apró kövekkel borított vízmosta ösvényen könnyű elcsúszni.

Öffnungszeiten

Egész évben szabadon látogatható.

Preise:

Ingyenes

outdooractive.com User
Autor
Attila Nógrádi
Aktualisierung: 08.07.2019

Öffentliche Verkehrsmittel

  • A Székesfehérvár és Sukoró, illetve Budapest között közlekedő buszról a Pákozd, Hősok tere megállónál szálljunk le.

Anfahrt

  • A Pákozd, Hősök tere buszmegálló és a parkoló is a harangláb melletti Templom-köznél található. Innen kétszáz méterre nyugatra sétáljunk a főúton, majd a Rákóczi utcára balra kanyarodva indul a Z+ jelzés, ezen induljunk el. A Bella-tó után a Z sáv jelzésre váltunk, ez vezet végig az ingókövekig, ahol keressük meg a Kocka nevű kőtömbőt. Innen a S▲ jelzést követve, mintegy háromszáz métert megtéve érkezünk el a Pandúr-kőhöz. Egy információs tábla jelzi majd, hogy jó helyen járunk.

Parken

  • Pákozdon a Budai út és Hősök tere sarkán találunk parkolót. 
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Du hast Fragen zu diesem Inhalt? Dann stelle sie hier.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Pandúr-kő és Zsivány-barlang

 Pákozd

Eigenschaften

Ausflugsziel